90939. lajstromszámú szabadalom • Eljárás adsorbeáló anyagok reaktiválására túlhevített folyadék gőzzel
31egjelent 193Q. évi jú lius hó 15-én-MAGYAR KIBÁLYI SZABADALMI BIEÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90939. SZÁM. — IV/Í. OSZTÁLY. Eljárás adsorbeáló anyagok reaktivál ás ára túlhevített folyadékgőzzel. Metallbank und Metallurgische Ges. A.-G. Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1925. évi augusztus hó 26-ika. Németországi elsőbbsége 1924. évi szeptember hó 15-ike. Ismeretes (310092 német szab.) szilárd adsorbciós anyagoknak, pl. aktív szénnek az adsorbeált gázok vagy gőzök egyidejű visszanyerése1 mellett való reaktiválása 5 azáltal, hogy a telített adsorbeáló anyagot vízgőzzel való közvetlen kezelésnek vetjük alá s a keletkező gőzelegyet hűtőben kondenzáljuk. Ilyenkor különösen előnyösnek bizonyult túlhevített gőz alkalmazása. Ez-10 által az egyébként rendszerint elkerülhetlen, időtrabló, forró levegővel végzett szárító művelet elkerülhető, mely művelet éghető adsorbciós anyagoknál, mint pl. aktív szénnél könnyen kigyulladásra ve-15 zethet. A túlhevített gőznek kiűző közeg gyanánt való alkalmazása azonban hőgazdaságilag hátrányos. A gőz hőtartalmából ugyanis csak csekély rész az érezhető meleg egy része hasznosíttatik, míg a túl-20 nyomó rész, a gőz latensmelege a hűtőben haszontalanul semmisül meg. Ha pl. 1 atm. nyomású 180° hőfokú gőzt alkalmazunk, mely a kiűzőtartályt átlag 120° hőmérsékkel hagyja el, akkor 677 kg/ka-25 lória összes hőtartalmából csak 60 X 0.473 = 28.4 kai., vagyis 4.2% hasznosíttatik a regenerálásra, míg a többi 95.8%-ból a pl. 20°-ra való lehűtésnél ós kondenzálásnál 628.6 kai. = 93%, vagy a 20°-os vízből a 80 gőznek létesítéséhez elméletileg szükségelt 657 kal.-nak 95.7%-a haszontalanul megsemmisül. Minthogy a kiűzés elején a kiűző gőzök részben az adsorbeáló, ill. kiűző edényben magában kondenzálódnak s e 85 közben rejtett melegük a reaktiválásra hasznosíttatik, a kiűzőgőz egy részénél a hőgazdaságosság jobb, ezen részmennyiség azonban igen csekély, ami a következő példából tűnik ki: 1 kg benzolnak kb. 25%-ig telített aktív 40 szénből való visszanyerésére ebnéletileg a következő hőmennyiségek szükségeltetnek: 1. 4 kg szénnek 20°-ról 120°-ra való felhevítésére . . . 96.0 kai. 2. 1 kg benzolnak 20°-ról 120°-on 45 való elgőzölésére . . . 119.0 kai. 3. 1 kg benzol adsorbciós kötésének oldására kb 93.0 kai. 4. a berendezés felmelgítésére kb. 77.0 kai. 385.0 kai. 50 a gyakorlatban tényleg 4—6 kg gőz, kb. 2100—3200 kai. rejtett meleggel szükséges. Az utóbbi tehát csak igen kis részben hasznosíttatik. Kitűnt már most, ha a más célokra már 55 ismeretes azon elvet, hogy fáradtgőzök rejtett melegét új gőz létesítésére lehet hasznosítani, a jelen eljárásban is alkalmazzuk, a visszanyert adsorbeáló anyag kg-jára számított kb. 4—6 kg-nyi nagy 60 gőzszükségletet lényegesen csökkenthetjük. A találmány értelmében az adsorbeált anyag gőze és a kiűzőgőz elegyének kondenzálási melegét újabb mennyiségű kiűzőgőz létesítésére hasznosítjuk, még pe- 65 dig azáltal, hogy a reaktiváló tartályból kilépő gázelegy kondenzálását egy megfelelő nyomáson, ill. vakuumban működő gőztermelő berendezés fűtőrendszerében foganatosítjuk. Az ily módon létesített új 70 gőzt kiűzőgőz gyanánt való alkalmazása előtt kompresszió éis túlhevítés révén hozzuk a kívánt nyomásra és hőmérsékre. A csatolt rajzon a találmány tárgya benzollal telített aktív szén regenerálására 75 vonatkozó két példa kapcsán van ismertetve.
