90933. lajstromszámú szabadalom • Eljárás arzénsavas, ónsavas, antimonsavas alkálisókat és alkálihydroxidokat, esetleg egyéb sókat, pl. konyhasót tartalmazó sókeverékek szétválasztására

— i — huzamom át a (14) lúghevítő'késziilékbe vezettetnek. Ez utóbbiból a (20) vezeték szolgál a (11) tartályba. A hűtendő folyadék, amely a fent leírt, 5 módcin szilárd anyagokat is tartalmazhat, először a rajziban fel nem tüntetett két tartályba vezethető. Már ezen tartályok is hűtőkészülékekkel lehetnek felszerelve, amelyek a folyladék bizonyos előhűtásét 10 teszik lehetővé. Mialatt az egyik tartáilyt megtöltjük, az esetleg előhűtött folyadék a másik tartályból a hűtőkészülék (2) vá­lyújába folyik, amely a hűtőfolyamat megfigyelése szempontjából felül nyitott. 15 A (2) vályú és az alatta fekvő (3) és (4) csövek vízhűtéssel vaninak ellátva. Ter­mészetesen a hűtőkészülékek egész sorát rendezhetjük el egymás mellett, amelyek ugyanazon, vagy egyéb készlet tartályok -20 ból tápláltatnak. A forgó szállítócsavarok a kezelendő anyagot a (2) csatornán át vezetik, mire az anyag a (3) csőbe hull és ezen végighaladván, a legalsóbb (4) esőbe kerül, melyből lehűtött állapotban lép a 25 (8) készileétartállyba. A hűtés útján kivá­lasztott sók és az esetleges egyéb szilárd anyagok, amelyeket a hűtendő folyadék már eleve tartalmazott, a (9) centrifugá­ban a folyadéktól elválasztatnak. Ezen 30 elválasztásira természetesen szűrősajtókat vagy hasonlókat használhatunk. A szilárd anyagok, amelyek a (9) centri­fugában visiszainaíradnak ebből, vízzel való kezeléssel távolíthatók el és aszerint, 35 amint ant unonsavas, arzién,savas, vagy ónsavas alkálit tartalmaznak, a fent leírt elválasztási eljárások egyikével kezelhe­tők, amely célra ugyancsak használhatjuk a leírt hűtőkészüléket. 40 A centrifugából távozó lúg, mely nát­rium,hydroxidon kívül konyhasót és néha kis mennyiségű nitrátokat vagy nitrite­ket tartalmaz, lényegileg antimon-, arzén-és ón-mentes. Ezen oldat a (10) vezetéken 45 át a (11) kószlettartályba kerül, amely akkora, hoigy a centrifuga többszöri tölté­sének lúgját képes belfogadni, úgyhogy a centrifuga szakaszos működése dacára a lúg a készletitartályból, pl. a (12) szivattyú 50 segélyével folytonosan szállítható a bepá­rologtató készülékbe. Ez utóbbi a (13) hő­kicseréilőből áll, amelyet a (16) befőzőüst­ből fejlődő gőzök fűtenek, amelyek a (17) süveg és a (18) szigetelt vezeték révén ve-55 zettetmek a hőkicsierélő fűtőrendszerébe. Ebben a gőzök lecsapódnak és a konden­zátum, pl. a (21) vezeték segélyével a (22) tartályba folyik. A (13) hőkicserélőben a lúg előmelegítteitik. További melegítés céljából a (14) készülékbe kerül, amelyben 60 célszerűen a forrpont közeléig hevíttetik fel. Ezen további felmelegítésre célsze­rűen a (16) üst távozó füstgázait használ­juk fel. A (14) készülékből a felhevített lúg a (15) túlfolyatónál folytonos sugár- 65 ban ömlik a (16) üstbe, amely megolvasz­tott ólmot tartalmaz, amely annak meg­gátlására, hogy a folyadék nem kívánatos vegyi hatást fejtsen ki a fémre, nincs lé­nyegesen olvadási pontja fölé hevítve. Itt 70 a ItÁí-C víztartalma elpárolog és a lúgban tartalmazott sók szilárd állapotban ma­radnak vissza a megolvasztott ólom felü­letén. A (16) üstben fejlődő gőzök és az üst tüzelésének távozó füstgázai a fent leírt 75 módon a lúg előmelegítésére hasznosítha­tók. Természetesen nem feltétlenül szüksé­ges a lúgot a (13) és (14) készülékekben pont a forráspontig hevíteni, hanem ala­csonyabb hőmérsékletek is elegendők. 80 Azonban az oldat bepárologtatására a kö­vetkező eljárás bizonyult különösen elő­nyösnek: Az oldatot a (16) üstbe forrpontja köze­léig előhevítve tápláljuk és az oldat be- 85 ömlési sebességét a fém és az esetleg fö­lötte lévő víztartalmától megfosztott anyag hőmérsékletéhez képest úgy szabá­lyozzuk, hogy az oldatban lévő víz gya­korlatilag pillanatnyilag párolog el és a 90 (16) üstben a megolvasztott fém fölött ál­landóan csupán száraz anyag foglal he­lyet. Ez utóbbit időszakosan eltávolíthat­juk a kazánból és újból felhasználhatjuk ólom raffinálására. 95-Az ólomnak alkálihydroxiddal való raf­fuiálásánál, mely hydroxid esietleg sókkal, pl. konyhasóval keverve használtatik, a reagenciákban elkerülhetetlen veszteségek állanak be. Ha a (16) üstben nyert sókat 100 újból felhasználjuk ólom raffinálására, úgy az alkálihydroxidban és esetleg kony­hasóban beállott veszteségeket azáltal pó­tolhatjuk, hogy a (16) kazánba ömlő lúg­hoz megfelelő mennyiségű nátriumkarbo- 105 náitot, vagy nátriumszulfátot adagolunk folytonosan vagy időszakosan. A (16) ka­zánban ekkor a karbonát vagy szulfát a megolvasztott ólommal vagy az ólom,öt­vözet alkatrészeivel, pl. cinkkel reakcióba 11C lép és a kívánt mennyiségű nátriumoxid fejlődik, mely a veszteséget kiegyenlíti, i Szabadalmi igények: 1. Eljárás az alkálihydroxidnak arzénsa­vas és ónsavas alkálisóktől való el- llí

Next

/
Oldalképek
Tartalom