90930. lajstromszámú szabadalom • Lökéshárító szerkezet járművekhez

31egjelent 193Q . évi július hó 15-én-MAGTAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90930. SZÁM. — XX/a. OSZTÁLY. Lökéshárító szerkezet járművekhez. Garda Enrico gyáros Paris. A bejelentés napja 1925. évi julius hó 25-ike. C-alakú rúgók alkalmazásánál jármüve­ken menetközben azáltal jönnek létre lö­kések, hogy az út egyenetlenségei folytán a kocsitengely a kocsiváz felé közeledik, 5 vagy attól távolodik és így a jármű rugó­zása változik. Hogy ezen mozgásokat bizonyos határok közé lehessen szorítani, a legkülönfélébb lökéshárító szerkezeteket használják, me-10 lyek annál hatásosabbak, mennél erősebb a fékezésük. Ezen utóbbi azonban a moz­gásokat keménnyé teszi és a jármű utasai­nak kellemetlen. A. találmány szerint a lökéseket csilla­<15 pítás vagy fékezés helyett teljesen elkerül­jük, úgyhogy egyenetlen utakon is teljesen lökésmentes járást biztosítunk. A találmány szerint a C-rúgó és a kocsi­váz közé oly rúgós rudazat van iktatva, 20 mely a tengely és a kocsiváz között oly horderőt létesít, amely a C-rúgók hatásá­val szemben növekszik a tengelynek a ko­csiváztól való távolságával és csökken ezen távolság csökkentésével, úgyhogy a C-rú­•25 gók horderejének csökkentésekor a rúgós rudazat hordereje növekszik és viszont a C-rúgók erejének növekedésekor a rúgós rudazat hordereje csökken, miáltal a jár­művet önműködően szabályozott oly erő :80 hordja, amelyei az út egyenetlenségei meg nem változtatnak és így lökések nem jöhet­nek létre. A mellékelt rajzban a találmány tárgyá­nak két példaképpeni megoldása van fel-35 tüntetve. 1. ábra a szerkezet oldalnézete kinyúj­tott helyzetben, amidőn a kerék mélye­désbe jutott. 2. ábra ugyanazon szerkezet oldalnézete 40 sík pályán. 3. és 4. ábra a szerkezet változata ha­sonló nézetekben. A rajzban a jármű alvázára (B)-nél az (A—A) szögemelő van csuklósan ágyazva, amely két karjának metszéspontjában a 45 kocsitengelyre (D)-nél csuklósan ágya­zott (C—C) szögemélővel van kapcsolva. Az (A) és (C) szögemelők az (E) spirál­rúgó révén egymással összekötve, amely a két szögemelőt közös (0) csuklójuk kö- 50 rül igyekszik elforgatni és ezáltal a (B) és (D) csapokat szétszorítani, úgyhogy ezen csapok a jármű súlyának hatására, mely az (E) rúgót megfeszíteni igyekszik, nem közlekedhetnek egymáshoz. 55 Az 1. ábrából látható, hogy az (E) rúgó njxmiatéknak (X) karja az (O) csapra vonatkozólag a kocsisúly ugyanezen csapra vonatkoztatott forgató nyomatékának (Y) karjával egyenlő, vagy közelítőleg egyenlő. 60 Ha tehát (B) és (D), vagyis a kocsiváz és a tengely között a (C) rúgókban pl. 200 kg tartóerőt kell pótolni, úgy az (F) és (G) pontok közé oly spirálrúgót kell beiktatni, amelv 200 kg vonóerővel húzódik össze, 65 ha a hatóerők egyenlőtlenek. A 2. ábrából látható, hogy egyrészről az (El rúgó feszültsége növekedett és más­részről forgató nyomatékának (X) karja nagymértékben csökkent, a kocsisúlynak 70 az (A) és (C) szögemelők közös (O) csap­jára vonatkozólag kifejtett forgatónyomaté­kának (Y) karja pedig lényegesen növe­kedett. Ezáltal az (E) rúgó feszültségének növe- 75 kedése nemcsak teljesen elégtelen ahhoz, hogy a (B) és (D), vagyis a tengely és ,a kócsiváz között a kívánt 200 kg erőt léte­sítse, hanem csupán olyan erőt hoz lctre, amely arányos az (X:Y) karok viszonyá- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom