90910. lajstromszámú szabadalom • Berendezés izzókathódával, anódával, vezérlő ráccsal és legalább egy segédráccsal ellátott elektromos kizütőcső üzeméhez
— 2 — állás egyik vége vezetően van az izzókatódával összekötve, a másik vége pedig vezetően van az előrácscsal és egy telepen át a vezérlőrácsesal összekötve. 5 Az ellenállás célszerűen önindukciómentes és egyúttal szabályozható. Célszerűen az aiióda telepének és (vagy) az előrács telepének feszültsége is szabályozhatóvá tétetik. 10 Az 1. ábra kapcsán könnyen be lehet látni, hogy oly kört lehet kimutatni, amelyben negatív ellenállás lép fel. Az 1. ábra szerint az elektromos kisütőcső üvegből vagy hasonló anyagból való 15 (1) burkolatból áll, amelyben a (2) izzókatóda, a (3) előrács, a (4) vezérlő rács és az (5) anóda viannak elrendezve. Az (1) burkolat nagy mértékben evakuált lehet vagy alacsony nyomású meg-20 felelő gázzal lehet töltve; így pl. lehet üemes gázzal, előnyösen argonnal, pl. 100 mikron vagy kisebb higanyoszlopnak megfelelő nyomáson lehet töltve. A (2) izzókatóda a (6) telep által a szük-26 ségelt hőmérsékletre hevíttetik. Az anódakörben van a (11) telep és a (12) telefon. A (3) előrács szabályozható (10) ellenálláson át szintén a (11) teleppel van összekötve, a (4) vezérlő rács pedig a (10) 30 ellenállással egy transzformátor (8) szekunder esévéjén és a (7) telepen át van összekötve, melynek feszültsége azonos vagy kissé magasabb, mint a (11) telepé, úgyhogy a vezérlőrács potenciálja a 35 kathódához képest kissé negatív. Meg lehet állapítani, hogy a (10) ellenállás úgy az előrács-, mint a vezérlőrácsáramkörhöz tartozik és hogy az izzókatódával és a két rácscsal vezetően van 40 összekötve. Ha az áramkört a (P) és (Q) pontok között felvágjuk, úgy azt találjuk, hogy, ha a (P) és (Q) pontokhoz különböző feszültségeket kapcsolunk és az áramokat 45 pl. a (10) ellenállásban mérjük, az ilyen módon megállapítható áramfeszültségkarakterisztika eső jelleget mutat, úgyhogy az ellenállás a (P) és (Q) pontok között a kisülési közön át mérve, negatív. 50 Ezt a következő módon lehet belátni: ha az előrács (vg ) potenciálját a vezérlőrács állandó (vg ) potenciálja mellett növeljük, akkor az (ig -) áram az előrácstól a katóda felé növekszik, tehát 55 V <?vg - ) 0, ha vg - konst. Iía ellenben a (vg ) potenciált állandó (vg >) mellett növeljük, akkor az (ig ) áram csökken, mert, ha a vezérlőrács potenciálja positivabb lesz, az anódaáram növekszik. g Ezáltal oly elektrónok, melyek kisebb (vg ) mellett az előrács felé haladnának, az anóda felé téríttetnek el. Az anóda tehát az előrács terhére több áramot vesz fel, úgyhogy az áram ezen rács felé csök- 6 ken. Eszerint O, lia v„# = konst. Ha (P) és (Q) pontokat mérő eszközökön át egymással vezetően összekötve képzeljük, akkor az (L) áram ezen rács- 7, körben (ig ) és (ig ) összege lesz. Ezen kívül dlg = dig -f di„. Minthogy azonban a vezérlő rácsnak oly potenciálja van, mely a katódához 7 képest kissé negatív, ezen rács. felé irányuló áramok gyakorlatilag nem fordulnak elő és ezen rácsáram változása gyakorlatilag el is hanyagolható. Tehát dlg = di„, A vezérlő rácson való feszültségingadozás továbbá azonos nagyságú feszültségingadozást von maga után az előrácson és így a (P) pontban is. A (P) pontban való (dYg) feszültségingadozás tehát 8i dVg = dv„ = dvg. Minthogy dlg = dig' dvg -f<5i„ óv„ dv„ és ekkép dig = ^ őig_ óv„ óh Óv 7) dV„ Hogy tehát a (P) és (Q) pontok között negatív ellenállás legy en, szükséges, hogy dig' Sva+ ŐL óv„ O Minthogy e levezetésből kitűnik, hogy ezen egyenlőtlenség bal tagjának első része negatív a második ellenben pozitív, 9; tehát az első karakterisztika feltétele, hogy abszolút értékben ( \ \ ( aig - \ Wv J / \ dv„- )
