90908. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mesterséges szivacs előállítására

Megjelent 1930. évi ju lius hó 15-én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BIR^SÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90908. SZÁM. — IVli/1. OSZTÁLY. Eljárás mesterséges szivacs előállítására. Mostiiy Lutlwisr gyáros Linz a. d. Donau. A bejelentés napja 1925. évi október hó 20-ika. Ausztriai elsőbbsége 1925 évi február hó 25-ike. Az eddigi arra irányuló kísérletek, hogy mesterséges szivacsokat celluloid szárma­zékokból (esterekből) azáltal állítsanak elő, hogy cellulóza ester oldatát pórusképző 5 anyagokkal keverjék (esetleg rostos anya­gokat keverve hozzá), az estereket szap­panosítsák (azaz belőlük a cellulózát re­generálják) és azután a pórusképzőket ki­mossák, nem voltak kielégítők. Viszkózé 10 alkalmazása mellett az eljárást még oda módosították, hogy a viszkózé és kristá­lyok keverékét forró levegővel kezelték, úgyhogy egyfelől a cellulóza regeneráló­dott, másfelől az oldóanyagul alkalmazott 15 víz, vagy alkáli oldat a kristályokat ki­oldotta, amennyiben el nem párolgott (ki­olvasztó eljárás). Egy másik eljárás a cellulózát szokásos módon savas fürdő­ben regenerálja (savas szappanosítás). 20 Mindkét eljárásnak vannak hátrányai, melyek legföljebb a laboratóriumban, rend­kívül pontos üzem ellenőrzés mellett kü­szöbölhetők ki annyira, hogy valamely használható eredmény egyáltalán létre-25 jöjjön. Ezek a következők: A) Kiolvasztó eljárás. A forró levegő hatása alatt a víz leg­nagyobb része elpárolog, úgyhogy az al­káli, mely a cellulóza ester oldása célijá-80 ból hozzá adatott, vagy a viszkózé szét­esése folytán előáll, koncentrált oldatban visszamarad, a képződmény szakítási szi­lárdságát lecsökkenti és a cellulóza jelen­tékeny részét szétrombolja, ami érzékeny 35 anyagveszteséget jelent. Mivel ezenkívül a kristályok csak kis mennyiségben cse­pegnek le, forró vízzel való kilúgozásból álló utókezelés válik szükségessé. Végül az aránylag hosszú reakciőtartam egyenlőt-40 len, illetve tökéletlen pórusképződést okoz, mivel egyrészt a kristályok a képződmény­ben kiválnak, másfelől a pórusfalak ismét összeragadnak. B) Savas eljárás. Ennek az eljárásnak is az a hátránya, 45 hogy a reakció tartama igen hosszú, ami nemcsak az üzemet drágítja meg, hanem az anyag szilárdsága is lecsökken, mivel a savaknak a termék felületére való behatása folytán, különösen nagyobb szivacsoknál, 50 a cellulóza szétesik, míg a szivacstest mag­vában még regenerálandó viszkózé marad vissza, melyhez a savak, mint a tapasztalat mutatja, csak igen lassan tudnak hozzá­férkőzni. Ezenkívül a viszkózéban az ér- 55 lelő folyamatból visszamaradt kénnátrium­ból (thiocarbonát) keletező kénhydrogén keletkezése, valamint kénnek a végtermék­ben való visszamaradása hátrányos. A találmány értelmében ezen hátrányo- 60 kat azáltal küszöböljük ki, hogy a keveré­ket vízgőz hatásának tesszük ki, ami a viszkózé lecsapódását és a oellulózahydrát visszaképződését okozza. Ezen eljárás ked­vező eredményei elsősorban arra vezet- 65 hetők vissza, hogy a vegyi folyamat a gőz magas hőkapacitása folytán igen gyorsan megy végbe. A forrólég eljárásnál kon­centrálódó lúg rendkívül káros hatása, mely a nagyüzemben való előállítást, az 70 eddigi tapasztalatok szerint költséges volta miatt teljesen lehetetlenné teszi (a régi eljárást védő szabadalom gyakorlati ér­tékesítése mindmáig elmaradt) a gőzölő eljárásnál egyáltalán nem léphet fel, mivel 75 a terméken kondenzálódik és minden lú­szappanosítás kezdetén a gőz egy része a etrméken kondenzálódik és minden lú­got, valamint az ester minden más káros hatású szétromboló termékét (főleg az al- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom