90888. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék zsemlyék alakítására és rovátkolására

ben a szokásos csigafelületet, középső ré­szében a csavar tengelyéhez szög alatt hajló és egyenesvonalú alkotó révén léte­sülő torzcsavarfelületet, alsó részében pe-5 dig a csavar tengelyéhez szög alatt hajló és görbevonalú alkotó révén létesülő torz­csavarfelületet mutat. Az utóbb említett kések a feltüntetett csavarfelületsáv szerint vannak alakítva. 10 A találmány szerinti eljárásnál a tészta­darabot teknőszerűen mélyített (a) tar­tartályba helyezzük és a (b) orsó körül csigafelületek szerint kiképezett (c) lamel­lákból álló késfejet bocsátjuk a tésztába. 15 A késfej a maga orsóján lévő ,'d). gyűrűs vastagítás segélyével az (e) vezetékben ve­zetődik, ahol a (d) gyűrű egyrészt az egyes rovátkoló késlamellák megerősítésére, más­részt pedig az (a) tartály elzárására szol-20 gál. A vezeték az (a) teknő széle fölött a feltüntetett példában (f) homorulat alak­jában befelé nyúl, mely homorulat a kés­fej kicsavarása alkalmával az ekkor eset­leg tovaragadott tésztadarabot visszatartja. 25 A kicsavarás után a tésztadarabot csiga­felületek szerinti rovátkák maradnak visz­sza. Ezután a tésztadarabot a teknőből ki­vesszük és ugyanabban a helyzetben, amelyben az a teknőben volt, tehát dom-30 ború részére állított helyzetben vetjük alá a sütési folyamatnak. JL folyamat közben oly átalakulás megy végbe, hogy a felfekvő tésztarész a zsemlye fenekévé lelapul, míg ugyanekkor az eredetileg csigafelületek 35 szerinti rovátkák torzcsavarfelületekké ala­kulnak át. 'A többi ábrán feltüntetett rovátkolokések mindjárt oly rovátkákat vágnak be a tész­tába, amelyek torzcsavarfelületek szerint 40 görbülnek, úgyhogy e rovátkafelület át­alakulására nincs szükség. A 2. ábrán feltüntetett késfej öt egy­másba tokozott torzcsavarfelületek szerint alakított (gl—g5) késből áll, amelyek a 45 közös (h) tengelyen vannak megerősítve; az ekként kiképezett kés, melynek fél me­nete az 5. ábrán látható, oly (j) kereszt­metszetvonalnak csavaralakú mozgása ré­vén létesül, mely a (h) csavartengelyhez 50 szög alatt hajlik és görbevonalat alkot. Hasonló módon létesült a 3., illetve 4. áb­rákon feltüntetett késfej, csakhogy itt az alkotó keresztmetszetvonal egyenesvonalú vagy csak részben görbevonalú. Az egyes 55 kések köröskörül egyenletesen vannak el­osztva, vagyT is felülről nézve öt kés mint­egy 72°-kal van egymáshoz képest eltolva. Ebben az esetben a késfejek alsó határoló­felülete sík gyanánt van feltételezve, vagyis úgy, mintha az 5. és 6. ábrák A—B met- 6C szetvonala alatti részek le volnának vágva. A vonatkozó metszet a 8. ábrán van fel­tüntetve; közelítőleg ugyanez áll az ösz­szes metszetekre. A 2—4. „ábrák szerinti késfejekhez való 65 tésztaformia a (k) alsórészből és az "(1) felsőrészből áll (9. ábra). Az (1) felsőrész akként van áttörve, hogy az ily késfej csigatokját alkotja, felső felületén pedig a 8. ábrán látható metszetnek megfelelő, 70 spirális alakú (m) bevezető hasítékokkal (10. ábra), valamint a (h) csavartengelyt átbocsátó (n) nyílással van ellátva. A 11—14. ábrákon feltüntetett fogana­tosít ási alak szerint a (h) tengely körül 7í egy-egy, a 2., 3., illetve 4. ábrák szerinti csavarfelületek alkotóinak megfelelő alakú (o) rovátkolókés van elrendezve. A drót­alakú rovátkol ók és aszerint, amint a (h) tengely kerülete irányában 72°-kal szaka- 8( szosan eltoljuk, csavarmenetatakú forgó­mozgást kap, úgyhogy a rovátkolás ötszöri munkamenet után fejeződik be. A drót­alakú lamellák a (h) tengelyen ötönként egyenletesen elosztva is alkalmazhatók, 81 amikor is az öt rovátka egyetlen munka­folyamatban létesül. A 15. és 16. ábrákon feltüntetett foga­natosítási alaknál a rovátkolókések szin­tén torzcsavarfelületek módjára vannak 9( alakítva, de azokból csak oly darabok van­nak megtartva, amelyek még kések gya­nánt hatnak és (q) lemezek vagy falak segélyével vannak a közös (h) csavarten­gelyen megerősítve. A hozzátartozó tészta- 9í forma (17. ábra) (s) felsőrészében dél­köröknek megfelelő elrendezésű (r) hasíté­kokkal van ellátva, amelyek az egyes ro­vátkolókések befogadására szolgálnak, mely kések csak oly mélyen hatolnak a formába, IC hogy azoknak forgását a (q) falak ne aka­dályozzák. A 18. ábra szerinti foganatosítási alak­nál az (s) forma-felsőrésznek délkörök sze­rinti (r) hasitékaiban a tésztaformia körül 1( elrendezett (t) individuális kések vannak alkalmazva, amelyek akár síkfelületűek [(t') keresztmetszet], akár pedig görbefelü­letűek lehetnek [(t") keresztmetszet] és sa­ját felületük meghosszabbításában vagy pe- 11 dig a térben ide-oda mozgathatók, úgyhogy a tésztatömegre ható részeik kúpfelületeket vagy csészealakúan ívelt felületeket ír­nak le. A 2—19. ábrákon feltüntetett valameny- l: nyi foganatosítási alaknál fontos az, hogy a tésztába kapaszkodó részek akként legye­nek alakítva vagy mozgásuk közben akként

Next

/
Oldalképek
Tartalom