90882. lajstromszámú szabadalom • Absorptió elvén alapuló hűtő berendezés

eltolás elve szerint dolgoznak, olyképen, hogy a bennük levő folyadék egy bizonyos szintmagasságánál az utánkapcsolt részekkel a gőztérből jövő Vezetékek, egy 5 másik szintmagasságnál pedig a főtartály folyadékterének lehetőleg mélyen fekvő helyéhez menő vezetékek vannak összekötve. A főtartály és a vezérlőkazán (átáramlási tartály) közötti összekötő veze-10 tékek közül legalább egyben a vezérlőkazánban fellépő nivóeltolódásnál a folyadék a főtartályban végbemenő főzés, illetve reszorbeálás alatt különböző magasságban áll és folya dékzárként műkö-15 dik. Egy-egy vezérlőkazánnal egy vagy több főtartály lehet összekötve. A mellékelt rajz a találmány szerinti berendezésnek foganatosítási alakjait mutatja. Az 20 1. és 2. ábrán vázlatos metszetben a berendezésnek oly foganatosítási alakja látható, melynél a vezérlőkazán a főtartályoknál magasabban és azokon kívül van elrendezve. Az 1. ábra a főzési perió-25 dust, a 2. ábra pedig a reszorpció- vagy az abszorpcióperiódust szemlélteti. A 3. és 4. ábrán hasonlóképpen vázlatos metszetben a berendezésnek oly foganatosítási alakja van feltüntetve, melynél a 30 vezérlőkazán a főtartályban van elrendezve. Itt is a 3. ábra a főzési, a 4. ábra pedig a reszorpció-, illetve az abszorpcióperiódust mutatja. Az 1. és 2. ábrán (A) és (B) a főtartá-35 lyok, melyek a hűtőfolyadékot (vizes ammóniák- vagy szalmiákszeszoldat) tartalmazzák. Az (ml, m2) csövekből a nyilak irányában éghető folyadék áramlik ki, melyet a főzés alatt meggyujtunk. A fő-40 tartályokban a (kl, k6) csövek vannak elrendezve, melyeken az abszorpcióperiódus alatt hűtőközeg áramlik keresztül. A (C) vezérlőkazán átáramlási tartályként működik. Ezen kazánba a harang-45 alakú (G) betét van beépítve, melynek kizárólag alsó oldalán van nyílása. A (C) tartály lehetőleg a legalul fekvő helyén a (d2, d3) vezetékek útján a (d, dl) szállócsövekkel van összekötve, mely utóbbiak 50 az (A, B) főtartályoknak (n) gőzterébe (o)-nál tarkollnak. Az (n) gőzterek egymással lehetőleg magasan fekvő helyen a (v) vezeték útján vannak összekötve, úgyhogy bennük egyenlő nyomások lépnek 55 fel. Az (A, B) főtartályok folyadékterének lehetőleg mélyen fekvő helyén az alul elágaztatott (s) cső torkollik be, melynek másik vége lehetőleg magasan fekvő helyen a harangalakú (Gr) betétbe torkollik. A (Gr) betétben a (k7) cső van elren- 60 dezve, melyen az abszorpcióperiódus alatt hűtőközeg (gáz, folyíadék) áramlik át. A (C) átáramlási tartálynak (P) gőztere lehetőleg magasan fekvő helyen az (L) vezeték útján az utánkapcsolt részekkel 65 (kondenzátor, elgőzösítő) van összekötve. Végül célszerűen a (H) hővédő köpenyt alkalmazzuk, mely az (ml, m2) csöveknél képződő lángokból felszálló égési gázokat gyűjti, a (O) vezérlőkazán körül vezeti és 70 a (t) elvezető csövön át eltávolítja. Az (A, B) főtartályok a főzési periódus kezdetén csaknem teljesen meg vannak töltve a hűtőfolyadékkal, míg a (C) átáramlási tartály szintén hűtőfolyadékkal, 75 de célszerűen csak körülbelül Vs magasságban van töltve. A főzési periódus (kiűzés) alatt a működési mód a következő (1. ábra): Az (A, B) tartályokat tetszőleges módon 80 pl. az 1. ábrán látható (ml, m2) gázlángzók segélyével — hevítjük és ezáltal a hűtőközeget (ammóniák) az abszorpciófolyadékból (víz) kiűzzük. A hűtőközeg gázalakban a tartályok legmagasabb (n) 85 terében gyűl össze és túlnyomása folytán a folyadékot az (A, B) tartályokból az (s) csővezetéken át mindaddig a (C) vezérlő kazánba (átáramlási tartályba) szorítja ki, míg csak a folyadékszint az (o) csőtor- 90 kolatok alá nem sülyedt. Mihelyt ezen (o) Csőtorkolatok szabadok, a gázalakú hűtőközeg a (d, dl, d2, d3) csővezetékeken át a berajzolt nyilak irányában a (C) ve«érlőkazánhoz áramlik és itt alulról a (G) 95 betétbe lép. A (G) betét mindaddig gázzal telik meg, míg csak a folyadék, mely benne volt, kifelé teljesen a (C) tartályba szoríttatott ki. Most a gázok buborékolva a kívül fekvő folyadékon át a (C) vezérlő- 100 kazánnak (P) gázterébe lépnek és innen az (L) csővezetéken keresztül az utánkapesolt részekbe (kondenzátor, elgőzösítő) áramolnak. Ezen folyamat alatt az (s) cső-Vezetékben állandóan folyadékoszlop tor- 105 lódik, melynek magassága úgy van méretezve, hogy folyadéknyomása az utánkapcsolt részekben uralkodó nyomás és az (n) gőzterekben uralkodó nyomás különbségét kiegyensúlyozza. Ezáltal az átáram- hq tás megindítása után folyadéknak (A, B) tartályokból a (C) kazánba való további felemelkedése megakadályoztatik. A (11) süveg az égési gázokat arra kény-