90868. lajstromszámú szabadalom • Axiális gőz vagy gázturbina

Megjelent 193Q. évi julius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90868. SZÁM. — Vd/1. OSZTÁLY. Axiális gőz- vagy gázturbina. Erste Brünner Maschinen-Eabriks Ges. Brüim. A bejelentés napja 1924. évi április hó 9-ike. Ausztriai elsőbbsége 1923. évi április hó 20-ika. A találmány axiális gőz- vagy gázturbinára vonatkozik és abban áll, hogy a vezetőkerék hordozója a külső hengerrel egy a belső építmény egész hosszában vé-5 gighúzódó, megszakítatlan gőzköpenyt alkot, amely a hajtóközeg belépési helyével, vagy a hajtóközeg bevezető vezetékkel van összekötve, úgy hogy a turbinaköpeny fűtése friss gőzzel történik. 10 A rajz a találmány egy foganatosítási alakját tünteti fel és pedig az 1. ábra a gőzturbina hosszmetszete, a 2. ábra harántmetszete (az 1. ábra A—E vonala mentén). 15 A vezetőkerék (ml) hordozója a külső (m) hengerrel a (h) üreges teret alkotja, amely, mint a 1. ábra mutatja, a vezetőkerék (ml) hordozójának és a turbina általa hordott belső építményének 20 egész hosszára terjed. A hengeralakú (h) üreg az (1) lyukak útján össze van kötve a (d) fúvókák előtt fekvő (i) friss gőztérrel, úgy hogy a turbinaköpeny fűtése friss gőzzel történik. A két (m) és (ml) 25 köpeny megerősíti és megmerevíti a (g) turbinakamrát és ellenállóvá teszi vetődésekkel és elhúzódásokkal szemben. A hajtóközeg (i) belépési tere helyett a (h) gőzköpeny csővezeték útján is lehet a 80 hajtóközeg bevezető vezetékkel összekötve. A turbina belső berendezése tetszőlegesen, pl. a rajzon feltüntetett módon foganatosítható (a, b, c) a vezetőtárcsák, me 85 lyek az (r) rotor futókerekei között fekszenek. Az (a) vezetőtárcsákat a (g) turbinakaimra (ml) köpenyével az egyes (f) lapátok kötik össze; (b)-vel egyes olyan ve-40 zetőtárcsák vanak jelölve, melyek közvetlenül az (ml) kamraköpennyel egy darabból öntött vezetőtárcsákat alkotnak. Reakciós turbináknál előnyös, ha az (m) köpenyt közvetlenül vezetőlapáthordozó gyanánt képezzük ki. 45 Az eddig ismeretes fütőköpenyes gőzturbináknál a fűtést fáradt gőzzel, az utolsó turbinafokozatból, vagy valamely közbülső fokozatból elvont gőzzel foganatosították, mimiellett a turbinakamra 50 nem alkotott szilárd, összefüggő és a belső építmény egész hosszára terjedő kettős köpenyt. Ez a kiképzés különösen a hajtóközeg nagyfokú túlhevítésével dolgozó nagynyomású turbináknál elégtelen, mert 55 egyes turbinarószek hő okozta kiterjedése igen nagy és egymástól különböző. Ilyen turbináknál szükséges, hogy a belső építményt körülvevő kamrarészek erősebben, mindenekelőtt pedig gyorsabban terjedje- 60 nek ki, mint maguk a belső részek, ami azonban csak akkor lehetséges, ha a kettős köpenyt a találmány szerint friss gőzzel és egyenletesen fűtjük. Közbenső fokozatból vett hidegebb gőzzel, vagy az utolsó 65 fokozatból vett fáradt gőzzel a belső építményt körülvevő részeknek nem fűtését, hanem hűtését és ennélfogva ezen részek hőkiterjedésének lassítását és csökkentését érjük el, míg a belső részek a maga- 70 sabb belső hőmérséklet folytán erősebben és gyorsabban terjednek ki. Ez a kamra elpusztulásának veszedelmét, valamint annak szükségét vonja maga után, hogy az egymással összekötendő részek között 75 nagy hézagokat hagyjunk, miáltal a tömítetlenség okozta veszteségek növekednek. Mindezen hátrányokat elkerülhetjük a turbinaköpenynek friss gőzzel való fűtésével. 80