90849. lajstromszámú szabadalom • Kamrás kazán függőlegesen megosztott vízkamrákkal

Megjelent 1930. évi julius hó 15-én. MAftYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADAUH BIRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90849. SZÁM. — Ye/3« OSZTÁLY. Kamrás kazán függőlegesen megosztott vízkamrákkai. Deutsche Babcock & Wilcox Dampfkessei-Werke A.-G. Oberhausen. A bejelentés napja 1924. évi november hó 7-ike. A találmány egyes kamrákkal ellátott oly vízcsöves kazánokra vonatkozik, me­lyeknek felső kazánjai hosszirányban és fekvő helyzetben vannak elrendezve. Az 5 ilyen kazánokat igen nagy üzemi nyomá­sokhoz azáltal igyekszenek alkalmassá tenni, hogy a felső kazánok átmérőjét lé­nyegesen csökkentik és azok számát nö­velik. 10 A felső kazánoknak ezen elv szerinti legkézenfekvőbb elrendezése abban állna, hogy a kis felső kazánokat egyszerűen egymás mellé sorakoztatjuk, oly módon, hogy azok mindegyikének egyik végén 15 bizonyos számú elosztókamra torkollik be, míg a felső kazánok másik végeiből azon csövek indulnak ki, melyek a vizet az il­lető felső kazánhoz tartozó elosztókamrák­hoz vezetik. 20 Ezen, magában véve lehetséges kazán­szerkezetnek azonban a következő hátrá­nyai volnának: 1. A felső kazánok víztartalma azok kis átmérője folytán a kazánoknak nagy 25 száma és szoros egymás mellé sorakozta­tása ellenére is csak csekély lehetne, mert a felső kazánok csak részben, körülbelül félig tölthetők meg vízzel, míg a kazántér felső részére, mint gőztérre, feltétlenül 80 szükség van. 2. Ezáltal és azon körülmény folytán, hogy azon a helyen, ahol a vizet az alsó részkamrához vezető csövek a felső kazá­nokból kilépnek, a vízszín magassága 85 rendkívül csekély, igen nagy annak a ve­szélye, hogy a csőrendszerben vízhiány lép fel. Kis felső kazánok alkalmazásánál ezen hátrányokat a találmány értelmében az­által kerüljük el, hogy a felső kazánokat 40 különböző vízszintes síkokban rendezzük el és mindannyit a vízkamrákkal kötjük össze. Vízcsöves kazánok felső kazánjainak két egymás felett fekvő vízszintes síkban 45 való elrendezése magában véve ismeretes ugyan, de az ismert kazánoknál az elren­dezés olyan volt, hogy a felül fekvő felső kazánok csak az alul fekvő felső kazánok­kal köttettek össze, tehát a víz körfolya- 50 mába nem voltak bekapcsolva. Ezzel szem­ben a találmány tárgyánál az összes felső kazánokon keresztül kényszermozgású víz­keringést érünk el. A felső kazánokban azoknak különböző 55 magasságokban való elrendezése által ka­pott nagy vízszintmagasságot az üzem biztosítása céljából még a tápláláshoz is hasznosítjuk. Ismeretes, hogy a víznek közvetlenül a vízszín alatt a kazánba való 60 betáplálása annyiban veszélyes, hogy túl­ságosan alacsony vízszín és rosszul tömítő tápszelep esetében a tápvezetékbe gőz ha­tol be és ott a táplálás megkezdésériéi a berendezés összes részeit erősen igénybe- 65 vevő nagyfokú megrázkódtatások közben kondenzálódik. Azáltal, hogy a tápvíz be­bocsátási helyét a felső kazánok alsó sorá­ban, illetve az alsó sorok egyikében ren­dezzük el, első sorban a kazán üzembiztos- 70 ságát fokozzuk az említett veszély kikü­szöbölése által és másodsorban a kazán a vízszínnek különösen kis tápterű kazánok üzeménél fellépő nagyobb mértékű süly­lyedésével szemben érzéketlenné válik. Az 75 alábbi példákban a felső kazánok csak két

Next

/
Oldalképek
Tartalom