90849. lajstromszámú szabadalom • Kamrás kazán függőlegesen megosztott vízkamrákkal

Megjelent 1930. évi julius hó 15-én. MAftYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADAUH BIRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90849. SZÁM. — Ye/3« OSZTÁLY. Kamrás kazán függőlegesen megosztott vízkamrákkai. Deutsche Babcock & Wilcox Dampfkessei-Werke A.-G. Oberhausen. A bejelentés napja 1924. évi november hó 7-ike. A találmány egyes kamrákkal ellátott oly vízcsöves kazánokra vonatkozik, melyeknek felső kazánjai hosszirányban és fekvő helyzetben vannak elrendezve. Az 5 ilyen kazánokat igen nagy üzemi nyomásokhoz azáltal igyekszenek alkalmassá tenni, hogy a felső kazánok átmérőjét lényegesen csökkentik és azok számát növelik. 10 A felső kazánoknak ezen elv szerinti legkézenfekvőbb elrendezése abban állna, hogy a kis felső kazánokat egyszerűen egymás mellé sorakoztatjuk, oly módon, hogy azok mindegyikének egyik végén 15 bizonyos számú elosztókamra torkollik be, míg a felső kazánok másik végeiből azon csövek indulnak ki, melyek a vizet az illető felső kazánhoz tartozó elosztókamrákhoz vezetik. 20 Ezen, magában véve lehetséges kazánszerkezetnek azonban a következő hátrányai volnának: 1. A felső kazánok víztartalma azok kis átmérője folytán a kazánoknak nagy 25 száma és szoros egymás mellé sorakoztatása ellenére is csak csekély lehetne, mert a felső kazánok csak részben, körülbelül félig tölthetők meg vízzel, míg a kazántér felső részére, mint gőztérre, feltétlenül 80 szükség van. 2. Ezáltal és azon körülmény folytán, hogy azon a helyen, ahol a vizet az alsó részkamrához vezető csövek a felső kazánokból kilépnek, a vízszín magassága 85 rendkívül csekély, igen nagy annak a veszélye, hogy a csőrendszerben vízhiány lép fel. Kis felső kazánok alkalmazásánál ezen hátrányokat a találmány értelmében azáltal kerüljük el, hogy a felső kazánokat 40 különböző vízszintes síkokban rendezzük el és mindannyit a vízkamrákkal kötjük össze. Vízcsöves kazánok felső kazánjainak két egymás felett fekvő vízszintes síkban 45 való elrendezése magában véve ismeretes ugyan, de az ismert kazánoknál az elrendezés olyan volt, hogy a felül fekvő felső kazánok csak az alul fekvő felső kazánokkal köttettek össze, tehát a víz körfolya- 50 mába nem voltak bekapcsolva. Ezzel szemben a találmány tárgyánál az összes felső kazánokon keresztül kényszermozgású vízkeringést érünk el. A felső kazánokban azoknak különböző 55 magasságokban való elrendezése által kapott nagy vízszintmagasságot az üzem biztosítása céljából még a tápláláshoz is hasznosítjuk. Ismeretes, hogy a víznek közvetlenül a vízszín alatt a kazánba való 60 betáplálása annyiban veszélyes, hogy túlságosan alacsony vízszín és rosszul tömítő tápszelep esetében a tápvezetékbe gőz hatol be és ott a táplálás megkezdésériéi a berendezés összes részeit erősen igénybe- 65 vevő nagyfokú megrázkódtatások közben kondenzálódik. Azáltal, hogy a tápvíz bebocsátási helyét a felső kazánok alsó sorában, illetve az alsó sorok egyikében rendezzük el, első sorban a kazán üzembiztos- 70 ságát fokozzuk az említett veszély kiküszöbölése által és másodsorban a kazán a vízszínnek különösen kis tápterű kazánok üzeménél fellépő nagyobb mértékű sülylyedésével szemben érzéketlenné válik. Az 75 alábbi példákban a felső kazánok csak két