90846. lajstromszámú szabadalom • Tartós üzemű kézi battéria-lámpa
Megjelent 1930. évi jnlius hó 15-én . __ MAGYAR KIEÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90846. SZÁM. — YlI/h. OSZTÁLY. Tartós üzemű kézi batteria-lámpa. Bötz Vilmos mérnök, gyárigazgató Ludwigshafen. A bejelentés napja 1924. évi augusztus hó 18-ika. Németországi elsőbbsége 1924. évi április hó 10-ike. A jelen találmánynak célja az üzemtartamnak meghosszabbítása és a fényerősségnek állandósítása oly elktromos lámpáknál, melyek, mint kerékpár-, őr-5 stb. lámpák, kis compact kézi lámpák, melyek továbbá olcsók és laicusoktól is könnyen kezelhetők. Ezek a lámpák szárazbattériával, például Lechtuché elemekkel tápláltatnak, melyek minden nehézség 0 nélkül kicserélhetők. A szárazelemeknek, melyek mind barnakővel vannak depolaxizálva. az a hátrányuk, hogy feszültségük, különösen a kisülés kezdetekor, nagy mértékben csökken, amiért is ezek izzó-5 lámpáknak táplálására kevéssé alkalmasak. Dacára ezen körülménynek, barnakőelemekből álló battériák zseblámpák számára általában használatosak. Ezeknél ugyanis a feszültség változása nem játszik 0 szerepet, mert itt leginkább pillanatvilágításokról van szó. A szokásos elrendezésnél egy normális 3,5 voltos lámpa egy 4,4 voltos kezdeti feszültséggel bíró háromcellás battériából tápláltatik. A 5 tetemes túlfeszültség, mely igen jó fénykihasználást eredményez, nagyban csökkenti ugyan az izzólámpának élettartamát. ami azonban alig válik érezhetővé, mert a világításnak egész használati tar-0 tama csekély. Másrészt továbbá a battériának feszültségesése könnyen elviselhető, mert az mindenkor csak rövid időre van bekapcsolva és üzemen kívül jól regenerálódik. 5 Sokkal kedvezőtlenebbek a viszonyok, ha hosszabb ideig tartó áramelvonásokról van szó, mint például őrlámtpáknál vagy kerékpárlámpáknál; a feszültségesés itt már rövid használat után kellemetlenül 0 érezhető, további üzemezés esetében pedig a battéria ezen célra használhatatlanná válik, noha pillanat-világítások: száimára még sokáig felhasználható volna. A regenerálódás hosszabb ideig tartó áramelvonásoknál egyáltalán nem érvényesül, 45 mert az üzemen kívül felgyülemlett elektromotoricus erő már egész kis ideig tartó áramzárás után az utolsó használatnak értékére esik vissza és azután tovább süllyed. Az elemméreteknek növelésével, 50 ami hordozható battériáknál tekintettel a kezelhetőségre, csak szűk határok között létesíthető, a hasznos teljesítmény csak kis mértékben fokozható. A túlfeszültség viszont annál károsabb, mennél nagyob- 55. bak az elemek, mert nagy méreteknél a belső ellenállás kicsi és így a kezdeti feszültség különösen nagy. A régebbi, szénszálas lámpáknál, melyeknél a túlfeszültség sokkal károsabb, QQ mint a fémdrótlámpáknál, éppen ezért már egy segédellenállásról gondoskodtak, mely az üzem kezdetekor a túlfeszültséget felveszi, azután pedig rövidre záratik. A jelen találmány szerint most már az 65 elemeknek oly nagy száma alkalmaztatik, mint a milyent csak a kezelhetőség és más külső feltételek megengednek, amikor is az így keletkezett nagy túlfeszültség egy fínomfokozatú ellenállással vagy cella- 70 kapcsolóval a helyes értékre szoríttatik le. Amíg tehát eddig a kezdeti túlfeszültséget az ezeknél a lámpáknál fellépő szükséges hátránynak tekintették, melyet, amennyiben feltétlenül szükséges volt, 75. mesterségesen leküzdöttek, addig a jelen találmány azon alapszik, hogy ezen túlfeszültség szándékosan, például 100%-ra növel tetik. Ez a feszültségtöbblet az első pillanat- 80