90837. lajstromszámú szabadalom • Füstcsöves gőzkazán

Megjelent 1930. évi julius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90837. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. Füstcsöves gőzkazán. Halász Tibor műegyetemi hallgató Budapest. A bejelentés napja 1924. évi november hó 21-ike. Füstcsöves gőzkazánoknál ismeretes már olyan elrendezés, melynél a kazán vízterét válaszfal két részre osztja. Ezáltal a kazán víztere egy melegebb (gőzfej-5 lesztő) térre és egy hidegebb (derítő) térre oszlik. A kazán táplálása a füstcsövek hidegebb részét magában foglaló térben történik. A betáplált víz ebben a térben felmelegedik s csak azután juthat el a ka-0 zán melegebb gőzfejlesztő terébe. Ezzel az az elrendezéssel elérhető, hogy az iszap és kazánkő jelentékeny része már a derítőtérben kiválik. Ennek a berendezésnek hátránya, hogy 5 a derítőtérben a betáplált víz a bent lévő melegebb vízzel elkeveredik s ezért a derítőtér vizének hőmérséklete közel egyenletes lesz és csak kevéssel maradhat alatta a gőz hőmérsékletének. 0 Ennél a megoldásnál tehát a füstcsövek hidegebb részeit is csaknem a kazángőz hőmérsékletével bíró víz veszi körül s így a távozó füstgázok hőmérséklete sem lesz kisebb annál, mint amellyel a derítőtérrel 5 nem bíró kazánból távoztak volna. Ezzel szemben a jelen találmány tárgya olyan füstcsöves gőzkazán, melynél a víz és a füstgázok lehetőleg ellenáramban haladnak és ezáltal a kazán fűtőfelületének ;0 növelése nélkül, a füstgázok melegét jobban kihasználjuk és a kazán hatásfokát megjavítjuk. A találmány célját azáltal éri el, hogy a kazán vízterébe betáplált vizet nem en-5 gedi elkeveredni a kazánban lévő vízzel s a kazán gőzével való érintkezését is megakadályozza. A betáplált vizet vékony lemezekből alkotott kamrákon át úgy vezetjük, hogy a víz először abba a kamrába lép be, mely a füstcsövek leg- 40 hidegebb részét foglalja magában s onnan egymásután jut el a következő kamrákba, melyek a füstcsöveknek melegebb részei közé vannak építve. Ezáltal elérjük, hogy a betáplált víz, a füstgázokkal 15 ellenáramban (vagy keresztáramokból összetett ellenáramban) haladva, a felmelegítéséhez szükséges hőmennyiséget a a füstgázoktól nyeri s nem a kazánban lévő már felmelegített víztől és gőztől 50 vonja el. A leírt szerkezet egyszersmind előmelegítőül is szolgál, s így feleslegessé teszi külön előmelegítő alkalmazását. A találmány tárgyát képező kazán 55 példakénti kiviteli alakját az 1. ábra tünteti fel, mely a találmánynak lokomobilkazánra való alkalmazási módját mutatja. Az 1. ábrán feltüntetett (A, B, C, D) és (E) 60 lemezek a kazán vízterétől az I., II., III. és IV. kamrákat választják el s úgy vannak átlyukgatva, amint azt a rajtuk keresztülmenő füstcsövek elrendezése megkívánja. Magától értetendő, hogy a kamrák száma 65 négynél több vagy kevesebb is lehet. A szomszédos kamrák egymással közlekednek s az utolsó (jelen esetben IV.) kamra a kazán vízterével is összeköttetésben van. Az egyes kamrák közötti össze- 70 köttetésre elégségesek azok a hézagok, melyek a kamrákat egymástól elválasztó lemezek átlyukgatásánál a lemez és a füstcső között képződnek. Lehet azonban a kamráknak egymással 75 való közlekedése céljából, a válaszfalakon alkalmas helyeken (esetleg felváltva lent és fent), külön nyílásokat hagyni, mely