90821. lajstromszámú szabadalom • Választórendszer önműködő távbeszélő központok és hasonlók részére

párhuzamosan, a (44) hajtórúd egy oldalsó (64) nyúlványában van megerősítve. A (63) rúd oly hosszú, hogy a villával mindig kapcsolatban maradhat, még akkor is, 5 amikor a vezetett rúd egész pályáját befutotta. A (44) hajtórúdnak megfelelő alakú (65) vége az (59) bevágásokba kapaszkodik, úgyhogy a vezetett rudat az állványban 10 fogva tartja, még pedig a (66) csap és a (41) emeltyű segélyével. Ha azután ez a fogvatartás megszűnt, akkor a hajtórúd rendes helyzetébe visszatér és a vezetett rudat egy megfelelő, ellentétes irányú erő 15 behatása érvényesülésére szabaddá teszi. Minthogy azonban a (63) rúd és a (62) villa a fentemlített módon összeműködnek, ennek folytán a visszamozgás csak akkor következik be, ha a (61) kés az (57) 20 bevágással szemben áll és abba szabadon beléphet. A leírt módon tehát teljesítve van az a feltétel, hogy a vezetett rúd álandóan a vezetőrúddal vagy a választóberendezés 25 állványzatával van összekötve. Ezenkívül a vezetőrúddal való kapcsolás csak a két rúd egy bizonyos helyzetében hozható létre, míg a másik kapcsolás annyi helyzetben hozható létre, mint amennyi az 30 (59) bevágások száma. A (30) kefetartó a vezetett rúdon van elrendezve és a (67) szán vagy más berendezés által oly módon vezettetik, hogy a vezetett rúdtól függetlenül a két rúd irá-35 nyára, egyidejűleg tehát a fémszalagok irányára merőlegesen kapcsolómozgást végez. A kefetartó ezen független mozgását a vezetőrúdnak a második időszakaszban 40 végzett mozgása létesíti és pedig a vezetett rúdhoz képest való elmozgása, amidőn a vezetett rúd egy helyben vesztegel. Ez a mozgás merőleges irányú arra a mozgásra, amelyet a kefetartó a vezető és a vezetett 45 rúddal együttesen az első időszakaszban végez és oly szervek által van létrehozva, melyek általában közvetlenül az alább leírt berendezésről működtetnek. A (67) szánban, a fémszalagokhoz pár-50 huzamos helyzetű (69) tengelyen a (68) fogaskerék foglal helyet. E fogaskerék két (70) és (71) fogasrúdba kapaszkodik, melyek egymásra merőlegesen és a kefekocsi két mozgásához párhuzamosan fekszenek. 55 A két fogaskerék párhuzamos síkokban van elrendezve és pedig az egyik a vezetőrúdon, a másik a kefekocsin. Ha a vezetőrúd balra való mozgásánál a vezetett rudat magával viszi, a kefekocsi követi ezt a mozgást, anélkül, hogy saját mozgást is 60 végezne. Ekkor a vezetőrúd a kefekocsit a kívánt vezetékcsoport alá viszi; ha azután a vezetőrúd egyedül mozog balra, — amikor is a vezetett rúd vesztegel — a (70) fogasrúd a (68) fogaskereket az óramutató 65 irányában elforgatja és e fogaskerék a (71) fogasrúd segélyével a kefekocsit fölemeli, úgyhogy a kefék a kiválasztott sorozat keresett vezetékegyedével érintkezést állítanak elő. 70 Végül a 3. ábra alsó része a hajtóelemeket, nevezetesen a (72) hajtó elektromágnest, ennek (73) horgonyát és azokat a szerkezeteket mutatja, melyek a mágnes által mozgattatnak. Egyetlen elektromág- 75 nesnek olyan módon való felhasználása, hogy az a mozgó szerelvényt képező elemeket, továbbá még az elektromágneses átkormányzószerkezetet is mozgassa, lényegileg kétféleképpen lehetséges. Vagy 80 oly módon, hogy a mozgást felvevő szervek egymásután hozatnak kapcsolásba a hajtóelektromágnes fegyverzetével, vagy pedig e fegyverzet hozatik egymásután kapcsolásba a mozgást felvevő szervekkel. 85 Az első mód jobban megfelel a működés követelményeinek, mert minden pillanatban csak a szükséges elemeket mozgatja, ezáltal egyszerű mágnesfegyverzet használatát teszi lehetővé, melyhez nem tar- 90 toznak mozgó alkatrészek, tehát az elektromágnes állandóan maradó erőssége mellett jobban reagál gyors impulzusokra. Ezen első módnál a hajtó fegyverzet megfelelő alakú (73') vége a mozgást köz- 95 vetlenül a (74, 75) rudakra viszi át, melyeket a (42) hajtórúd a (76, 77) csapok között tart a fegyverzet elé. A két (74) és (75) rúd a (78) és (79) csapok útján a (80) és (81) támasztókarokkal van csuklósan 100 összekötve, melyek a (82) és (83) csapok körül lengenek. E rudak a hajtó fegyverzettől nyert mozgást egyrészt a (84) kilincs segélyével az (52) kilincskerékre és azáltal az elektromágneses átkormányzó- ió5 szerkezet tengelyére, másrészt a (85) kilincs segélyével az (58) fogazásra és így a vezetőrúdra viszik át. A (42) hajtórúd olymódon működtetik, hogy a (74) rudat a (39) emeltyű vagy az átkapcsoló (47) no elektromágnes segélyével a fegyverzet elé tartja az elektromágneses átkormányzószerkezet mozgásának megindítására. Ezzel ellentétben egy alkalmas, ellentétesen működő erő befolyásolja a (42) rudat, 115 hogy a (75) rudat a fegyverzet elé vigye és ezáltal a vezetőrúd mozgásba kerüljön. Ez az ellentétes erő csak akkor működhe-