90819. lajstromszámú szabadalom • Alacsony nyomású gőz- és melegvízkazán

Megjelent 1930. évi jnlius hó 15-én

. __ MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BffiÓSiö SZABADALMI LEÍRÁS 90819. SZÁM. — Il/h. OSZTÁLY. Alacsony nyomású gőz- és melegvlzkazán. Weinberg-er László vízvezetéki és fűtési szerelő Debrecen. A bejelentés napja 1924. évi december hó 31-ike. A találmány alacsony nyomású gőz- és melegvízkazánra vonatkozik, mely f'ilpg központi fűtésekkel kapcsolatban találhat alkalmazást és mely kitűnő hatásfokával 5 tűnik ki. A találmány szerinti kazán vízterét kettős lemezfalai közötti üregek alkotják. Nem csupán a kazán köpenyé, hanem a belőle kiinduló és vele bizonyos térköz meghaló gyásával, nagyjában párhuzamosan haladó betét falai is kettős lemezfal alakjában van kiképezve. A betét ürege, a köpeny és betét közötti térköz alkotta füstgázvezeték nagyjában, megnyúlt spirális 15 alakját mutatj a. A betétből, kétoldalt, a fűtőfelület növelését célzó nyúlványok szögelnek a tüzelőtérbe. Az ily módom létesített nagy hőkicserélő felület folytán a füstgázok kb. 100—120°-on távoznak. 20 A mellékelt rajz a találmány tárgyának példaképpeni foganatosítási alakját szemlélteti. Az 1. ábra a kazán elölnézete. A 2. ábra oldalnézete. A 25 3. ábra inietszet a 2. ábra A—B vonala szerint. A 4. ábra metszet az 1. ábra C—D vonala szerint. A kazán egy alul-fölül lekerekített, négy-SO szögalakú, kettős lemezfalból összetett (1) köpenyből áll, mely lemezfalak között üregek alkotják a vízteret. A köpeny mellső falán a (2) tüzelőtérbe torkolló (9) tüzelő ajtó és (8) hamutérbe torkolló (10) tisz-85 tító ajtó van elrendezve (1. és 4. ábra). A kettős falu (1) köpennyel párhuzamosan, a (6) térköz meghagyásával, egy másik kettős falu köpeny van elhelyezve, mely az (1) köpenyből indul ki, illetve azzal 40 egy helyen összefügg és a megnyúlt (1) köpennyel nagyjában párhuzamosan haladva, a betétnek a köpenyhez való csatlakozási helyétől (5) távolságban végződik. A kettősfalu betétből, kétoldalt, célszerűen rézsútos (3) falak nyúlnak a tüzelőtérbe, 45 melyek nem terjednek a szemíbenfekvő betétfalig (3. ábra). Ezek a füstgázok útjának és a fűtőfelületnek növelését célozzák. A betét (2) ürege alkotjia a tüzelőteret. Ezt a teret alul a (23) rostély 50 határolja, mely alatt a (8) hamutér van elhelyezve. A rostélyról felszálló füstgázok a nyilak irányában felszállva, előbb a (3) falak öblögetik körül, azután az (5) résen át, a köpeny és betét falai közötti (6) terein 55 át, a nyíl irányában felfelé, majd a kazán alsó végén irányt változtatva a baloldali (6) teren felfelé áramlanak és a (7) csőtoldaton át a kürtőbe távoznak. A füstgázok tehát hosszú úton vonulnak vé- 60 gig a kazánon, megnyúlt spirális alakjában és a kettős köpenyfalak alkotta tetemes fűtőfelületre adván le melegüket, mintegy 100—120° C hőmérsékleten távoznak. Ha a találmány szerinti kazánt közr 65 ponti fűtéssel kapcsolatban használjuk, akkor a radiátorokból kilépő hidegvíz a kazán alsó részébe betorkoló (13) csövön áramlik be és a meleg víz (vagy alacsony nyomású gőz) a kazán felső részéhez 70 csatlakozó (12) csövön áramlik ki, a radiátorok fele. A kazán mellső falának több helyén, ajtóval elzárt (11) tisztító nyílások vannak elrendezve, még pedig előnyösen kettő a 75 (3) harántfalak előtt és egy-egy a kazán alsó és felső végén. Az alsó (11) tisztító nyíláson át távolítjuk el a lesöpört kormot. A (14) fülecsek a kazánnak felerősítésére szolgálnak. 80