90801. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés elektromos rezgések indukáló hatásának fűtési célokra való hasznosítására
át, ahol addig marad meg, amíg sugárzás és hőfejlődés alakjában elhasználtatott. A kondenzátor energiaveszteségének tekintetbe jövő alakjai a következők: ö A kondenzátor dielektrikus vesztesége; a szikraközben fellépő veszteség, melyet az I2 R szorzat fejez ki; a vezetékben fellépő veszteség, melyet az 1-R, szorzat fejez ki (ahol az L1 L2 ) önmduk-10 ciójú vezeték ohmikus ellenállását jelzi), az L2 R, szorzat által kifejezett veszteség (ahol R, az ohmikus ellenállás vagy ennek equivalense az, áramkör azon részében, mely az Ya CY2 energiát hővé alakítja 15 át) és a sugárzási veszteség, mely a szikratávírásnál hasznosíttatik. Nem képez különbséget, hogy az Rx ellenállás magában a rezgési körben vagy egy ezzel induktíven kapcsolt körben 20 (vagyis az ellenállástestben) fekszik vagy a kettő összegét képezi. A szekunder nagy frekvenciájú kör (az ellenállástestben) a hevítendő tömegen belül csak egyetlenegy tekercseléssel van el-25 látva, ami által a tömegben megfelelő erősségű áram képződik, minthogy az indukáló rezgési csévének több tekercselése van. Az ellenállástest tömege tetszőleges 30 alakú vagy halmazállapotú lehet, így pl. szilárd test által képezhető vagy tok alakjában lehet kiképezve, vagy más alkalmas alakú lehet. A tömeg továbbá pép- vagy kenőcsszerű vagy megömlesztett vagy már 35 rendes viszonyok között is cseppfolyós lehet. Az 1., 2. és 3. ábrán a cséve a kondenzátor töltésére szolgáló váltakozóáramú kör egy részét és egyúttal azon nagy frekven-40 ciájú, illetve lengési primer áramkör egy részét is képezheti, melynek szekunder körét az ellenálláslest alkotja. A kondenzátor által szolgáltatott elektromos energiának a kezelendő tömegben -45 akár közvetlenül, akár a tömeg számára való tartály vagy edény útján hőenergiává való átalakításánál tág határok között nem képez különbséget, hogy az induktorban milyen frekvenciát alkalma-50 zunk, ha csak ez a frekvencia elég nagy ahhoz, hogy mágneses anyagot tartalmazó kör útján való közbenső összeköttetést, tekintet nékül arra, hogy ez az összeköttetés teljes vagy részleges-e a szekunder 55 áramkörön (az ellenállástest áramkörén) belül feleslegessé tegye. A frekvencia növelése azonban azzal a következménnyel jár, hogy adott időn beliil és valamely adott berendezésben a hő bevezetése megfelelően fokozódik. 60 A berendezés hatásfokát a kifejezés adja meg, melyben p a szolgáltatott és az ellenállástest rezgési körében hő alakjában fellépő teljesítmény és P a 65 kondenzátorba annak primer kapcsain bevezetett teljesítmény. A hatásfokot befolyásoló veszteségek a következők: A dielektrikus veszteség, mely a frekvencia csökkentése által kiseb- 70 bíthető, a szikraközben fellépő, az FR szorzat által megadott veszteség és a ve zetékben fellépő veszteség, melyet az L2 Rj szorzat ad meg. Ha az (Ll, L2) önindukciók nagyok — 75 ami a vezetéket nem befolyásolja — és ha azok ohmikus ellenállásai elhanyagolhatóan kicsinyek, akkor azok a rezgési körben levő átvitt teljesítményt nem befolyásolják, hanem a feszültségesés legna- 80 gyobb részét kompenzálják, úgyhogy a feszültségesés a rezgési kör (O) tekercselésében (E)-nél aránylag kis mértékben tartható és ezáltal ezen a helyen a szigete lési lehetőség nagymértékben javíttatik. 85 A hozzávezetett áram azon törekvése, hogy a kisülési szakaszon az ionizált levegőn át rövidzárlatot idézzen elő, különböző eszközökkel szabályozható, beleértve az (L3, L4) önindukciók elrendezését és a ki- 90 sülés elfúvását is. A 2. ábrán feltüntetett foganatosítási alaknál az (A, N) vezetékekben áramló táplálóáraim úgy, amint ez rendszerint szükséges, feltranszformáltatik, oly célból, 95 hogy a transzformátor (a, n) szekunder tekercselésében a kondenzátor számára való nagy töltési feszültséget megkapjuk. Habár a tápláló áramnak a szikraközben fellépő rövidzárlatát a primer körben al- JQQ kalmazott önindukciókkal vagy az elfuvatást létrehozó külön eszközökkel vagy vakuumnak a kisülési helyen való alkalmazásával itt is elkerülhetjük, mégis kívánatosabb, hogy ezt a behatást önindukció út- 105 ján az áramkör oly helyén hozzuk létre, mely a szikraköz és a transzformátor szekunder tekercselése között fekszik; ez az önindukció a rajzokon vázlatosan (1: 1 , l4 )-el van jelölve. A rajz 1. ábrájára vo- 110 natkozó fejtegetések ebben az esetben a 2. ábrára is vonatkozhatok, azzal a különbséggel, hogy az 1. ábra kapcsán (A, N) ós (L3, L4) jelzések helyébe az (a, n)
