90794. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mesterséges gyantaszerű és hasonló masszák előállítására
Megjelent 19SO. évi julins lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90794. szám. — IVh/1. osztály. Eljárás mesterséges gyantaszerű és hasonló masszák előállítására. Regral & Co. Kunstharzfabrik, dr. Novak Jan tanár, dr. Kostái Jaromir mérnök Brttnn. A bejelentés napja 1924. évi december hó 24-ike. Csehszlovákiai elsőbbsége 1924. évi január hó 12-ike. Ismeretes, hogy fenolformaldehid- és hasonló kondenzációs termékek előállításánál a kondenzáció megindításához, illetve gyorsításához katalizátorokat alkalmaz- 5 nak. E katalizátorok leginkább a savak, bázisok és sók osztályához tartoznak. Ritkán alkalmaztak gázalakú katalizátorokat is, de nem ismeretes az ozon befolyása, amely anyag sok esetben romboló tulaj- 10 donságokat mutat és esetleg, különösen magasabb hőmérsékleteken, egyéb anyagokkal érintkezve, robbanásra adhat alkalmat. Ismeretes volt ugyan, hogy az ozonnak 15 mesterséges aldehidgyanták javításánál oxidálószerv gyanánt való alkalmazása lehetséges és hogy a fenol és formaldehid kondenzációjánál nem robbanó ozonidek is alkalmazhatók vinilvegyü letekkel, csak- 20 hogy az első esetben csupán más módon előállított, már kész műgyanták javításáról, nem pedig azoknak közvetlen előállításáról, a második esetben pedig oly műgyantákról volt szó, melyek egészen más 25 csoportba tartoznak, mint a tulajdonképpeni fenolformaldehidgyanták, E gyantáknál az volt a cél, hogy ozon vagy más oxidálószerek segélyével a vinilcsoport oxidálását, illetve leválasztását gyorsít- 30 sák és ilymódon e csoportnak a fenolformaldehiddel való kötését megkönynyítsék. Megejtett kísérleteink azonban azt mutatták, hogy az ozon tiszta fenoloknak 35 formaldehiddel vagy származékaival való kondenzációjánál is igen hatékony katalizátorként hat be anélkül, hogy emellett a kész aldehidgyantákat vagy drága vinilvegyiileteket kellene alkalmazni. Ózonnal fenolforma] dehidkondenzáció- 40i termékek igen gyorsan és jelentékeny termelési hányaddal képződnek és a képződés más úton történik, mint az eddigelé ismeretes termékeknél. Ugyanez nemcsak ozon alkalmazásánál (bármily módon keletkezett ozonnál, esetleg az ozonnak keletkezési állapotában való alkalmazásánál) vehető észre, hanem ozonideknek, esetleg ezeknek törzsanyagaikkal vagy bomlási termékeikkel való keverékeinek alkalma- 50 zásánál is. Az ozon behatása a puszta oxigén befolyásával nem hasonlítható össze, minthogy ozonnal és származékaival általában véve más anyagok keletkeznek, mint 55 oxigénnel és azonkívül az ozonreaktivitás sokkal nagyobb. 1. példa: 100 g krezolnak 80 g kb. 40%-os formaiinnal való keverékébe forrási hőmérsékleten higított ozont, vagyis ozoni- 60 zált oxigént vagy ozonizált levegőt vezetünk be. Igen rövid idő alatt kondenzációs termék válik ki, mely a szokásos módon dolgozható fel tovább. 2. példa: 100 g krezolnak 80 g formaiin- 65 nal és ‘25 g sandarakozoniddel való keveréke kezdődő forrásnál azonnal kondenzációs terméket választ ki. 3. példa: 100 g fenolnak 80 g formáimnál és 25 g ozonizált pinénnel való keve- 70 réke néhány órai forrás után kondenzációs terméket ad.
