90793. lajstromszámú szabadalom • Üzemeljárás hőtároló berendezésekhez

Megj elent 1930. évi julius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90793. szám. — Ye/2. osztály. Üzemeljárás hőtároló berendezésekhez. Olbrickt Henrik Miksa mérnök Brtinn. A bejelentés napja 1924. évi október hó 1-je. Németországi elsőbbsége 1923. évi október hó 4 ike. Gőzüzemekben az ingadozások kiegyen­lítésére tudvalevőleg hőtárolókat alkal­maznak, amelyek azonban gyakorlatilag kivihető méreteknél a töltési és kiürítési 5 gőzíeszültség között igen nagy esést von­nak maguk után. Ezért már javaslatba hozták és ismételten meg is valósították már az említett ingadozások kiegyenlíté­sére járulékos hőforrásnak igénybevételét, 10 mely hőforrást a legtöbb esetben valamely rendszerből tetszőleges fajtájú gázok alkot­ják és melynél a fölös gőznek lecsapódása és a hiányzó gőznek újonnan való fejlesz­tése megy végbe. Ha a gőznyomás normá- 15 lis, akkor a távozó gázokkal melegített kazán ú. n. fáradthőkazán túlhevítő gya­nánt működik. Emellett a fölös gőz le­­csapatása hidegvíz befecskendezése révén történik és az ekként keletkező csapadék- 20 vizet azután gőzhiány esetén a fáradthő­­kazánba, a fűtött felületekre fecskendezik gőzfejlesztés céljából. A találmány szerint már most akként járunk el, hogy valamely hőtároló forró 25 vizét fáradthőkazánon átáramló gőzbe fecskendezzük be. A mellékelt rajzon a ta­lálmány szerinti eljárás foganatosítására alkalmas berendezés látható. A berende­zésnek 30 1. ábráján hosszmetszetben, 2. ábráján pedig harántmetszetben fel­tüntetett foganatosítási alakjánál a forró víz a füstgázok segélyével fűtött felületek kel nem jut közvetlenül érintkezésbe, ha- 35 nem finoman szétporlasztott állapotban gőzáramba jut, mely ilymódon túltelítve, immár a füstgázok segélyével fűtött felü­leteket súrolja és eközben szárítást, illetve túlhevítést szenved. E túlhevített gőzbe 40 azután a második, illetve harmadik fá radthőkazánban ismét forró vizet fecsken dezünk be, majd a gőz túlhevül, ami tet­szőlegesen gyakran ismételhető. A hideg és forró víz befecskendezését a gőznyomás­tól vagy a hőmérséklettől függő készülé 45 kék önműködően szabályozzák. Ezen el­járás lehetővé teszi a fűtőfelületeknek tel­jesen egyenletes megcsapatását és így azonos teljesítménynél a íutőfelületek csökkentését. E fáradthőkazánnal magá- 50 bán véve ismert módon vízgyűjtők álla­nak összeköttetésben, amelyekben a fölös gőzmennyiségeket forró víz alakjában tá­roljuk. Már most a gőzből kapott forró vizet pl. a íokazán táplálására vagy bár- 55 mely más célra használhatjuk fel, vala­mint a fáradthőkazánban lévő vizet annak gőzterébe való befecskendezés révén gőzö­­lögtethetjük el. A gőzáramot terelő felü­letekkel a füstcsövek erélyes súrolására 60 kényszerítjük. A rajzon (A)-val a füstgőzáramban lévő fáradthőkazánok, (W)-vel pedig a hőtároló van jelölve. A füstgázok ezen kazánokat a nyilakkal jelzett irányban, alulról felfelé 65 járják át, de természetesen bármely más irányban is vezethetők. A (W) hőtároló hőkisugárzás ellen a szokásos módon el van szigetelve. Az említett kazánon ide­gen, friss gőzáramát bocsátjuk át, mely 70 (D)-nél lép be a rendszerbe. A hőtárolóból a forró vizet az (E) vezeték útján vezet­jük az (A) kazánok felé és pedig mind­egyik kazánnál az (e)-vel jelölt helyen, megfelelő fuvókák segélyével finoman 75 szétporlasztott állapotban fecskendezzük be, a (D)-nél beáramló gőz, melynek túl­hevített vagy legalább is száraz gőznek kell lennie, már most a finoman elosztott vizet magával ragadja, ekkor túltelítődiki 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom