90776. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés illanó szénhidrogéneket tartalmazó anyagok szakaszos lepárlására

rák számának növelésével csaknem korlátlanul fokozhatjuk a frakciók számát.

Az egyes kamrák előnyösen lapos dobozalakúak, lejtősen vannak elrendezve és 5 kígyócsőszerű elrendezésben- kapcsolódnak egymáshoz, mimellett e kamrák egy aknaszerű kemencében egymás fölött rendezhetők el és függélyes tűzcsövek által töretnek át. Az anyag mozgásának bizto- 10 sítására az egyes kamrák rázómozgással láttatnak el.

Fentiekből következik, hogy míg az eddig követett eljárásokkal az alacsonyabb hőfoknál eszközölt lepárlás termékei gya- 15 nánt, legjobb esetben is csak primárkátrányt (őskátrányt), aránylag magas széndioxyd (C02) tartalmú lepárlási gázt és félkokszot kapunk, addig a találmány tárgyát képező eljárással a szó tulajdon- 20 képeni értelmében vett primárkátrányt nem is nyerünk, hanem ennek tetszésszerinti számú frakcióját, továbbá kapunk még a különböző frakcióknak megfelelő, az emelkedő hőmérséklettel arányosan ja- 25 vuló, szénhydrogénekben dúsabb, széndioxydban szegényebb gázt és jól kigázított félkokszot.

A rajzon egyik példaképem kiviteli alakja látható a jelen eljárás foganatosí- 30 tására szolgáló berendezésnek, amelytől a gyakorlatban a találmány lényegének érintése nélkül számos eltérés is képzelhető : az

1. ábra a berendezés vázlatos függélyes 35 hosszmetszetét mutatja, a hajtószerkezet

elhagyásával, a

2. ábra ahhoz tartozó részletet nagyobb léptékben, ugyancsak függélyes metszetben, a

40 3. ábra a 2. ábrához tartozó felülnézetet

mutat, míg a

4—6. ábrák a berendezés egy részletének második kiviteli alakját mutatják háromféle munkahelyzetben.

45 A berendezés lényegében egy aknaszerű (b) kemencéből áll, melynek alsó részében van egy tetszőleges rendszerű (fa, szén, olaj, vagy gázfűtésre alkalmas) tüzelőszerkezet, amely felett egymás fölött lie- 50 lyezkedik a (h) elgázosító kamráknak egy sorozata, mely kamrák lapos dobozalakúak, mely dobozok alsó és felső határoló falai közé az (m) tűzcsövek vannak beépítve, melyeken át a <(c) tüzelőszerkezet- 55 ről jövő fűtőgázok a (d) kürtőbe jutnak és közben hevítik a (h) kamrában lévő lepárlandó, vagy pörkölendő anyagot. Az egyes (h) kamrák a vízszinteshez képest

ferde helyzetet foglalnak el és rázómozgással vannak ellátva, melynek követkéz- 60 tében a lepárlandó anyag az egyes kamrákban lefelé csúszik, közben nekiütközik a kamrákat áttörő (m) tűzcsöveknek (2. ábra) és ezáltal kevertetik, forgattatijí, ami a tökéletes száraz lepárlást nagyban 65 elősegíti.

A rázómozgást a síkszitáknál ismert módon létesíthetjük, miért is az arra szolgáló berendezés ismertetve nincsen.

Az egyes kamrákban végigcsúszó anyag 70 a kamra alsó végén levő, lefelé irányuló (o) átömlőcsatornán át a következő alsó kamra felső részébe jvat. Az (o) csatorna benyúlik a kamra felső részén levő, aránylag bő (p) nyílásba, amely lehetővé teszi 75 a kamrák állandó kapcsolatát, dacára annak, hogy a szomszédos kamrák ellentétes irányú (vízszintes) rázómozgást végeznek. A kamrák csatlakozási helyén levő (n) vízszintes érintkező felületek a kam- 80 rák különböző viszonylagos helyzeteiben is fedve tartják ,a (p) áttörésnek az (o) átömlőcsatorna által ki nem töltött részét.

Az egyes kamrákban frakcionálva fejlődő gőzök és gázok a kamrák felső részéből 85 oldalt elágazó és a kemencefal megfelelő áttörésein áthatoló (1) csöveken át távoznak.

Az egyes kamrákban felődött gázoknak, gőzöknek egymás között való keveredését 90 azáltal nehezítjük meg a 4—6. ábrákban látható megoldási módnál, hogy az (o) átömlőcsatornát alsó vége felé kissé összeszűkítjük. továbbá a vízszinteshez képest ferde irányban vezetjük, míg a csatlakozó 95 alsó kamrát e csatorna (o’) szájnyílásának megfelelően oly (p’) ellenfelülettel látjuk el, mely a kamrák viszonylagos ide-oda mozgása közben az (o’) szájnyílást időszakosan elzárja és ezáltal az 100 anyag torlódását idézi elő az átömlő csatornában, ami által a gázoknak az átömlő csatornákon való áthaladása meg van nehezítve.

Az egyes kamrák szükség szerint összes- 105 ségiikben, avagy csoportonként egymással mereven kapcsolhatók, vagy minden kamra egymástól függetlenül is mozgatható, tetszőleges mechanizmus által. A kamrák csoportosítása, illetve azok egy- 110 máshoz kapcsolása a szerkezet méreteitől függ. Figyelemmel kell lenni a kemence magasságára, annak merevítésére és azután úgy kell az egyes kamrákat egymáshoz kötni, hogy egy-egy ilyen kamracso- 115 port a lengő szita elve alapján ellentétes