90753. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gipsz feldolgozására

Megjelent 1930. évi julius lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90753. SZÁM. — XVII d. OSZTÁLY. Eljárás gipsz feldolgozására. Rhenania Véréin Chemischer Fabriken A.-G. Köln. A bejelentés napja 1925. évi október hó 7-ike. Németországi elsőbbsége 1924. évi december hó 2-ika. Ismeretes, hogy gipszet tiszta kovasav­val, vagy homokkal való hevítés útján 80., leválása közben, szét lehet bontani. Az is ismeretes már, hogy azáltal is lehet gip- 5 szét szétbontani, hogy izzási hőfoknál, víz­gőzt vezetünk azon keresztül. Azt találtuk már most, hogy e két, ön­magában véve ismert eljárás egyesítésével ez a szétbontás jóval gyorsabban és töké­it) letesebben vihető véghez, ha gipsznek kovasavval, vagy kovasavdús anyagokkal való keverékét célszerűen oxidáló atmosz­férában, vízgőz jelenlétében, nagy hőfo­kokra hevítjük. Ekkor a gipszben foglalt 15 kénsav SO? alakjában kiűzetik és ismert módon tovább feldolgozható, míg a mész, a használt kovasavmennyiség szerint, mono-, illetőleg di-kaleium-silikátként a. kovasavhoz köttetik. Különösen előnyös- 20 nek bizonyult kovasavliordozóként agyag használata és pedig olyan mennyiségek­ben, hogy a Ca:Si02+Al203+Fe203 vi­szony kb. 2:1 legyen, amint az a cement­­gyártásnál szokásban van. Azt tapasztaltuk továbbá, hogy a fent­­említett szétbomlás akkor megy a leg­gyorsabban és a legtökéletesebben végbe, ha a vízgőzt a zsugorodás pillanatában engedjük hatni a keverékre, amit legjob­ban úgy érhetünk el, hogy a szükséges vízgőzt közvetlenül a felhevítéshez hasz­nált lángba, gázlángba vagy szénporba stb. fújjuk be. Ahelyett, hogy a vízgőzt, mint ilyent, vezessük be, lehet olyan tüzelőanyagokat is használni a hevítés­hez, melyek, nagy hydrogéntartalmuk folytán, elégésükkor a reakcióhoz szüksé-25 30 35 ges vízgőzt szolgáltatni képesek, tehát pl. olajat, barnaszén-generátorgázt és effélé­ket, 40 Szabaclalni i igények: 1.Eljárás gipsz feldolgozására, azáltal jellemezve, hogy a gipszet, kovasav­val vagy kovasavban dús anyagokkal keverve, célszerűen oxydáló atmoszfé- 45 rában, vízgőz jelenlétében, a feltárás­hoz szükséges, kb. 1100° C. vagy ennél nagyobb hőfokra melegítjük fel. 2. Az 1. pontban igényelt eljárás fogana­­tosítási módja, azáltal jellemezve, 50 hogy kovasavtartalmú anyagként agya­got használunk, mimellett a keverési arányt célszerűen úgy választjuk meg, hogy a nyert végtermékben a Ca0:Si02+Als03+Fe203 viszony kb. 2:1 55 legyen, tehát a termék cementként nyerhessen alkalmazást. 3. Az 1. és 2. pontban igényelt eljárás fo­­ganatosítási módja, azáltal jellemezve, hogy a reakcióhoz szükséges vízgőzt a 60 felhevítéshez használt lángba vezet­jük be, hogy ily módon, az égetendő anyag' zsugorodásakor, közvetlenül hasson arra. Az 1—3. pontokban igényelt eljárás fo­­ganatosítási módja, azáltal jellemezve, hogy az izzításhoz szükséges vízgőzt nem mint ilyent vehetjük be, hanem olyan tüzelő anyagokat használunk az izzításhoz, melyek, hydrogéntartalmuk folytán, elégésükkor, a szükséges gőzt szolgáltatni képesek. 4. 65 70 V1Z-Pallas nyomda, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom