90732. lajstromszámú szabadalom • Hegedűtartó

Megjelent 1930. évi július lió 15-én. MAGYAR KIRÁLY! SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90732. SZÁM. — IX/d. OSZTÁLY. 10 15 20 25 30 35 Hegedűtartó. Dr. Tyroler Oszkár ügyvéd és Cserép Sándor művezető Debrecen. A bejelentés napja 1925. évi április hó 1-je. Hegediijáték tanulásánál a hangszer helyes tartásának elsajátítása egyike a legnehezebb feladatoknak. A hegedűkor­­pusnak az áll segélyével való állandó le­szorítása azonban nemcsak a tanulás alatt fárasztja ki az izmokat, hanem a gyakor­lott hegedűjátékosokat is, kik naponta órákon keresztül játszanak zenekarban vagy gyakorolnak, kimeríti, a bőrt érzé­kennyé teszi, gyakran bőrgyulladást, fér tőzést, érzékeny bőrű borotvált arcú egyé neknél szőrtűszőgyulladást okoz. Ezen hátrányok kiküszöbölésére a leg­különbözőbb szerkezetekkel kísérleteztek, így pl. az alsó káva (untere Zarge) fölött a korpusra az áll alakjának megfelelő homorulattal ellátott álltartót erősítettek, melynek homorulata finom, egymást ke resztező rovátkákkal van érdesítve. Ezen álltartó hátránya, hogy a könnyen izzadó bőr a felfekvési felületen érzékennyé vá­lik, borotvált állnál a rövid szőrszálak könnyen visszafordulnak, szabad végük kel a. bőrbe szúródnak és infekciót okoz­nak. Emellett az álltartó a zengőlap (Ee­­sonanzboden) felületének egy részét leszo rítja, azt szabad rezgésében gátolja, vég­eredményben a hangok tisztaságát befolyá­solja, úgyhogy a legtöbb mesterhegedűn ebből az okból kifolyólag nem is alkal maznak álltartót. Megkísérelték még a ruha alatt a váll gödörbe alátámasztó párna illesztését, mely vékony szalagon a nyakba akaszt ható. Ez a párna a hegedűjáték kezdetéü még jelent némi könnyebbséget, azonban a korpust ugyanúgy le kell szorítani a3 áll segélyével, mint az álltartóval ellátott hegedűnél. Ajánlották még a felső lapján liomorú, 40 finom szai'vasbőrvánkosnak vagy pogácsa alakú gumiszivacsnak az áll alá való he­lyezését. Ezek a kísérletek ugyanúgy mint az egyszerű cigányzenészek által a gallér alá gyűrt zsebkendő használata 45 nem vezettek kielégítő eredményre, mivel közös alapvető hibájuk volt az, hogy a hegedűnek az áll segélyével való leszorítás sát nem tudták kiküszöbölni. A találmány tárgyát képező hegedű- 50 tartó a korpusnak az áll segélyével való leszorítását feleslegessé teszi, a játékost a hegedű tartása nem fárasztja ki, a hege­dűn semmiféle szerkezeti változtatást nem kell eszközölni, a hegedűtartó a hangok 55 tisztaságát nem befolyásolja, bármelyik hegedűre pillanatok alatt rászerelhető, külsőleg alig vehető észre, kezelése egy­szerű, pillanatok alatt elsajátítható, elő­állítási költsége csekély és tanulásnál a 60 hegedüiés technikája aránytalanul rövi­­debb idő alatt sajátítható el, mint eddig. A mellékelt rajz a találmány tárgyát képező hegedűtartó példaképpen vett két foganatositási alakját mutatja. A hegedű 65 tartó két részből, nevezetesen a nyakon rögzíthető, beállítható átmérőjű rugalmas tartógyűrűből és a hegedű pallógombján (Sattelknopí) eltávolíthatóan rögzített kengyelből vagy kiszélesedő fejű csa- 70 pocskából áll. Az 1. ábrán a beállítható átmérőjű tartó­gyűrű feli:]nézete és a 2. ábrán a baloldali végének előlnézete látható. A 75 3. ábra a 2. ábra III—III. vonala mén téai vett függélyes metszet. A 4. ábra a gyűrű középső szakaszának

Next

/
Oldalképek
Tartalom