90727. lajstromszámú szabadalom • Szénvilágítótest elektromos izzólámpák számára és eljárás annak előállítására

rékből szálakat formálunk, pl. fúvókák­­ból való kisa,itolás útján és ezeket a szá­lakat azután lassan annyira izzítjuk, míg a kristályképződés fellép, tehát kb. 2000— 5 3000 C°-ig. Eközben az adalékok többé vagy kevésbé egészen kiüzetnek és gya­korlatilag tiszta kristályos szénszálat ka­punk. Ajánlatos, a kiindulási keverékből for- 10 máit szálak izzítását kívülről eszközölni, tehát például akképen, hogy a szálakat kis sebességgel hőforráson, például elek­tromos kemencén keresztül húzzuk, mi­­mellett meg lehet figyelni, hogy a szén 15 miképen alakul ki állandó kristályalakra. A kívülről való izzításhoz még hozzá kap­csolódnak egy keresztül hajtott elektro­mos árammal való izzítás. Lehet azonban mind a két izzítást egyidejűleg vagy fel- 20 váltva is alkalmazni. A találmány szerint tehát a szénszál előállítására például a következőképen járhatunk el. Avégből, hogy első sorban finoman elosztott szenet kapjunk, szén- 25 kéneggőzöket vezethetünk lassan izzó por­­eelláncsövön át, mikor is szén válik le rendkívül finoman elosztott alakban. A szénben még jelenlevő tisztátalanságokat a szénnek ismert atmoszférában kb. 700— 30 800 C°-on való kiizítása útján távolítjuk el. Avégből, hogy ezt a kémiailag tiszta, legfinomabban elosztott szenet szálakká alakítsuk, azt összedörzsöljük kb. 2%-nyi, olajsavból és ammóniákból álló keverék- 35 kel, mikor is olajszappan képződik, amely már .alacsony hőmérsékleten, kb. 700 C°-on elpárologtatható. A keverékhez egyidejű­leg kb. 0.25—2% vasoxidot adunk igen finoman elosztott alakban és ezt a masszát 40 szívós pasztává dolgozzuk fel, amelyet is­mert módon fúvókák segélyével fonalakká sajtolunk. Ezeket a szálakat most lassan keresztül húzzuk egy wolfrámcsövecskén, amely elektromos árammal kb. 2500— 45 2800 Cc-ra fel van hevítve és egyidejűleg valamely ismert gázt is, például argont áramoltathatunk rajta keresztül vagy pe­dig a csövecske belsejét légüressé is te­hetjük. A szál inért atmoszférában vagy vákuumban való kiizzítás folytán első 50 sorban zsugorodás folytán megszilárdul, amire azután a kristályosodási folyamat megkezdődik. Természetes, hogy az igen finoman el­osztott szén más módon is készíthető és a 55 paszta előállítására más kötőszert is lehet használni. Vasoxid helyett lehet, amint már említettük, más anyagokat is alkal­mazni a kristályképződés megindítására és előmozdítására. 60 Szabadalmi igények: 1. Szénvilágítótest elektromos izzólámpák számára, jellemezve azáltal, hogy az vagy több szénkristályból vagy egyet­len kristályból áll. 65 2. Eljárás az 1. igény szerinti szénvilá­­gitótest előállítására, jellemezve azál­tal, hogy finoman elosztott vagy kol­­loidos szénből álló masszát, amelyhez csekély mennyiségben egy vagy több, 70 a kristályképződést hevítésnél megin­dító olyan anyagot adunk, amelyeknek a szénhez kicsi az affinista és amelyek hevítésnél kiűzhetek, amilyenek pl. földoxidok, ritka földoxidok liálcium, 75 szilícium, therium, fémoxidok vagy másé leiék. szálakká alakítunk, mire a szálakat olyan magasra, kb. 2000—• 3000 C°-ra hevítjük, hogy a kristályo­sodás megkezdődjék, mimellett a hoz- gg záadott anyagok többé vagy kevésbé egészen kiüzetnek. 3. A 2. igény szerinti eljárás foganatosí­­tási módja, jellemezve azáltal, hogy a formált szálak hevítését sugárzó me- 9q leggel, például valamely hőforráson való átvezetéssel eszközöljük, amelyet még további hevítés követhet átküldött elektromos árammal vagy pedig mind a két hevítési módot egyidejűleg vagy 95 felváltva is alkalmazhatjuk. Pallas nyomda. Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom