90725. lajstromszámú szabadalom • Váltakozó áramú relais
Megjelent 1930. évi július hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90725. szám. — Vll/j. osztály. Váltakozó áramú relais. Dr. Könemami Henrik elektroflzikus Münster i. W. A bejelentes napja 1924. évi december hó 6-ika. Németországi elsőbbsége 1923. évi december hó 18-ika. A frekvenciatranszformátor elve abban áll, hogy szinuszvonalalakú váltakozó áramot bocsátunk egy csévén keresztül, amelyben egy vasmag van elhelyezve. Ez 5 a vasmag a legtöbb esetben előmágnesezett. Az ilyen cséve az eredeti szinuszvonalalakú váltakozó áramot torzítja, úgyhogy az pl. az (e) hullám alakját veszi fel (1. 10 ábra) tisztán látható, hogy AB, CD, EF, stb. féihullámok lényegesen rövidebbek, mint a BO, DE stb. félhullámok. Engedjük már most ezt a torzított hullámot egy másik körre hatni, amely pl. 15 az (en) hullámgörbére van hangolva (1. abra). Ezen körnek frekvenciája az (e) kör frekvenciájának egész számú többszöröse (az ábrában pl. háromszorosa). Látjuk, hogy (a)-tól (c)-ig három rezgés, 20 míg (A)-tól (C)-ig csak egy rezgés folyik le. Az (AB) félhullám az (en) hullámú kört (ab) rezgésre készteti. Ezen (ab) lökés hatása alatt a kör tovább rezeg addig, míg a (c) és (d) között (CD)-től ismét 25 egy lökést kap; ugyanígy (ef)-nél. Ha az (e) hullám periódusát megtartja, de a torzítás foka változik és a hullám kb. az (e’) görbe alakját veszi fel (1. ábra), ágy» bár az (e’) görbének periódusa meg- 30 egyezik az (e) periódusával, minthogy A’C’ = AC, C’E’ = CE, de a torzulás megváltozott. (en) az AB idő alatt egy teljes rezgést, de A’B’ idő alatt 5A rezgést végez. Ennek következtében az (en) körre egyál- 35 tálában nem vagy csak igen gyenge lökés gyakoroltatik. A görbe torzítási fokának változtatásával elérhetjük ¿azt, hogy az (en) kör többé vagy kevésbé lesz gerjesztve. A legnagyobb gerjesztés tehát akkor lép fel, ha (b) pontosan (B) alatt 40 fekszik; ha (B’) gyengébb torzításnál (b) után vagy erősebb torzításnál (b) előtt fekszik, akkor a gerjesztés kisebb. A jelen találmány ezt a lehetőséget, hogy a torzítás változtatásával egy kört 45 többé vagy kevésbé befolyásolunk, relais készítésére akarja felhasználni. A 2. ábra egy foganatosítási példán mutatja be a relais kiképzését. Az (I) nagyfrekvenciájú vezeték (pl. 50 egy gépfeladóból) kettéoszlik és az (L, I2) indukciós csévéklaez vezet. Az (I) körnek és (II) és (III) köröknek tekercsei egymásra vannak tolva. Azoknak belsejében a finoman szétosztott (Ei), illetve (E?j vas- 55 mag foglal helyet. Vasmag nélkül is létrejönne indukció (I)-ről (Il)-re és (Ill)-ra, de akkor a hullámoknak torzulása nem következnék be. Az (N) és (S) mágnesek (Ei) és (E2) vasmagokat előmágnesezik. 60 Ezen előmágnesezésnek erősségét a (w) szabályozótekercselés útján tetszés szerint változtathatjuk. A (II) és (III) köröknek rezgési száma legyen az (I) kör rezgési számanak (n)-szerese. Azonban mindkét 65 kör kissé el van hangolva és pedig akképen, hogy a (Il)-nek rezgési száma valamivel az (I) rezgési számának (n)-szerese felett, a (Ill)-nak rezgési száma pedig valamivel ezalatt van. 70 Ha az (I) körön egyenlő amplitúdójú rezgések mennek át, akkor az (Ej) és (És) előmágnesezését be lehet xígy állítani, pl. a mágnesek közelítésével és távolításával, hogy (II) és (III) mérsékelt rezgésbe 75 jut. Ha azonban a (w) szabályozótekercseléssel ezt az előmágnesezést változtatjuk, akkor a köröknek egyike, vagy (II) vagy
