90707. lajstromszámú szabadalom • Füstcsöves gőzkazánok ellenáramú berendezése
— 3 -Minthogy pedig az iszap és kazánkő jelentékeny vésze már a kamrákban kiválik és lerakodik, kevesebb fog belőle eljutni a kazán kényesebb pontjaira, melyeken a 5 nagyobb füstgáz-hőmérséklet következtében a kazánkő és iszaplerakodás hátrányosabb. Így a találmány tárgyát képező szerkezet egyszersmind hatályos víztisztítást is végez. 10 A berendezés akkor működik a legelőnyösebben, ha a táplálás állandó, de egy további előnye a találmány tárgyát képező szerkezetnek, hogy a kazánban levő vizet még egyenlőtlen táplálás esetén sem 15 hűti le. így még erőltetett táplálás mellett is könnyebben lesz a megkívánt gőznyomás fentartható. A találmány tárgyát képező szerkezet minden füstcsöves gőzkazánnál (lokomo- 20 tív, lokomobil, félstabil, hajókazán stb.) alkalmazható, de amellett kívánatos, hogy a füstcsövek képezzék az utolsó huzatot. Mint könnyen belátható, a szerkezet egyszerűségénél és csekély súlyánál fogva 25 nemcsak új kazánoknál nyerhet alkalmazást, hanem meglévő régi kazánokra is nehézség nélkül felszerelhető, mint azt a kísérletek igazolták. Ugyanis a régi kazánokra való alkalmazása foganatosítható a 30 kazán nagyobb javítása alkalmával, midőn úgyis célszerű az összes csöveket kihúzni. A válaszfalak és az (E) lemez új kazánoknál célszerűen egy-egy darabból készíthető, meglévő kazánoknál pedig több 35 részből állítandók össze, melyek a búvónyíláson beférnek. Minthogy a tápfej nyílása ^H) sok esetben a kazán gőzterébe torkollik, kívánatos erre a nyílásra belül egy csövet szerelni, 40 (az 5. ábrán [Kj-val jelölve), mely a betáplált vizet az I. kamrába vezeti és megakadályozza, hogy a betáplált víz a kazán gőzteréből vagy az I. kamra feletti víztérből számottevő hőt vehessen fel. 45 Ilyen elrendezés mellett azonban a tápszelep tömítetlensége vagy fennakadása esetén, a táplálási szünetek alatt a kazánból vizet veszítenénk. Ennek megakadályozására szolgál a (K) csövön a gőztérben 50 alkalmazott egy vagy több (L) furat, mely lehetővé teszi, hogy a táplálás szüneteiben a (K) cső gőzzel teljék meg, s a tápszelepen át víz ne távozhassák. Az ellenáramú elrendezés egyébként ismert előnyeit a 6. ábrán tüntetjük fel. Eb- 55 bői látható, hogy a közönséges (nem ellenáramú) elrendezésnél a füstgázok hőfoka a tüzszekrénytől (F) a füstszekrényig (R) a (T)-vel jelölt görbe szerint esik (Tl)-ről (T2)-re, míg a kazánban levő víz 60 hőfokát a (t)-vel jelölt vízszintes egyenes tünteti fel. Az ellenáramú elrendezés esetében a füstgázok az (A) vonaltól kezdve (hol az ellenáramú rendszer kezdődik) a (T’)-vel jelzett görbe szerint hűlnek le (T2) 65 hőfokig, a víz hőfokát pedig a (t’)-vel jelzett görbe mutatja. Az ellenáramú rendszerben a távozó füstgázok hőfoka (T’2) lényegesen kisebb, mint (T2), amely körülmény következtében a kazán hatásfoka 70 kedvezőbb lesz. Az ebből származó tüzelőanyag megtakarítás rendszerint 4—5%-ot, kedvező esetben 6—7%-ot tesz ki. Szabadalmi igények: 1. A víztérben válaszfallal bíró füstcsöves 75 gőzkazán, jellemezve azáltal, hogy a kazán vízterébe legalább is két kamra van beépítve olvképen, hogy a kazánba betáplált víznek a kazán vízével való keveredése és gőzével való érintkezése go csak akkor következik be, mikor a betáplált víz a füstgázokkal teljesen, vagy legalább túlnyomórészben, ellenáramban vagy keresztáramokból összetett ellenáramban mozogva az összes 35 kamrákon áthaladt. 2. Az 1. igénypontban védett füstcsöves gőzkazán íoganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a kamrák egyrésze egymással párhuzamosan van kap- 99 csolva és külön tápnyílásokkal van ellátva (4. ábra). 3. Az 1. és 2. igénypontban védett füstcsöves gőzkazán íoganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a tápfejnek a 95 kazán gőzterébe torkolló nyílását egy a gőztérben egy vagy több furattal bíró cső köti össze az első kamrával, úgyhogy a betáplált víz a gőztérből, vagy a kazán meleg vízteréből hőt nem 100 von el. 1 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, Budapest.
