90704. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fertőtlenítőszerek előállítására

deutsclien Chemisehen Gesellsehaft 25. kö­tet 26—27. oldal) által leírt alkohol-rlio­­danvegyületek. A fertőtlenítő szerekhez a hatás íoko- 5 zása céljából hozzáadandó rhodansó meny­­nyisége a fertőtlenítő szer megválasztásá­tól, a szándékolt alkalmazási céltól stb. függ. Oly fertőtlenítő szerhez, mely önma­gában is erősen koagnlálóan hat, nagyobb 10 mennyiségben adunk pl. rhodanalkálit, mint olyanhoz, mely kevésbbé erősen koagulál. Hasonlóképen oly fertőtlenítő szerekhez, melyek fehérjét, nyálkát, genyt stb. tartalmazó közegben fejtik ki hatásu- 15 kát, több rhodansót adunk. A rliodan­­vegyület azon mennyiségét, mely az opti­mális fertőtlenítő és antiszeptikus hatás eléréséhez szükséges, célszerűen előzetes kísérletekkel állapítjuk meg; ilyen kísér- 20 letek pl. tejjel végezhetők. Kitűnő ered­ményeket érünk el általában akkor, ha a használatra szánt vegyületek, körülbelül V10 normális rhodankoncentrációjiáak. Az ilyen rhodankoneentráció általánosságban 25 alkalmas arra, hogy még erősen koagu­­láló fertőtlenítő szereknek fehérjére és máseffélékre gyakorolt hatását necsak megszüntesse, hanem hogy ezen túlme­nően, a koagnlálóan ható anyagok jelen- 30 léte ellenére is a víz duzzasztó hatását felülmúló fokozott duzzadás jöjjön létre. A találmány szerinti fertőtlenítő szerek előállításánál pl. úgy járhatunk el, hogy a kiindulási anyagként szolgáló fertőtle- 35 nítő szerekhez az aktiválásukhoz szüksé­ges mennyiségben rhodanvegyiileteket, pl. rhodanalkáliakat, bezárólag rhodanammo­­niumot, vagy rhodanalkáliakat, bezárólag rhodanmagnéziumot adunk. A komponen- 40 seket pl. egyidejűleg vagy egymás után valamely oldó szerhez, előnyösen vízhez adhatjuk. Ügy is járhatunk el, hogy elő­ször is oly keverékeket készítünk, melyek az alkatrészeket megfelelő mennyiségek- 45 ben tartalmazzák és ezt követőleg ezen keverékeket a felhasználáshoz alkalmas, kívánt alakba, pl. oldatok, szuszpenziók, kenőcsök, paszták, rudak stb. alakjába visszük át. Azt az eljárást is követhetjük, 50 hogy először az egyik komponenst pl. ke­nőcs alapanyagával dörzsöljük össze és ezután a másikat hozzáadjuk. Adott eset­ben több fertőtlenítő szert kombinálha­tunk is egymással és azok keverékét rho- 55 (iánvegyületek segélyével aktiválhatjuk, vagy több rhodanvegyületet kombinálha­­iunk egy vagy több fertőtlenítő szerrel. A találmány értelmében előállított fertőtle­nítő szerekhez még egyéb olyan hatásos vagy közömbös anyagokat adhatunk, 60 amilyeneket, mint pl. saponint, fertőtle­nítő szerek előállításánál használni szok­tak. Higanytartalmú fertőtlenítő szer elő­állítására pl. úgy járhatunk el, hogy hí- 65 ganychloridot nagyobb mennyiségű rho­­dankáliummal hozunk oldatba, mint amennyi a komplexsó K2Hg (CNS)4 kép­zéséhez szükséges. A rhodanalkáli felesle­gét pl. úgy választhatjuk meg, hogy a 70 használatra szánt oldat koncentrációja Vio normális rhodankálium legyen. Az új fertőtlenítő szerek előállításánál tekintetbe veendő, hogy nem minden fém­só kombinálható az aktiváló vegyületek- 75 kel, pl. rhodankáliummal, rhodanbárium­­mal stb. csapadék képződése nélkül. Így pl. megállapítottuk, hogy bizonyos kom­plex ezüst sók, pl. protargol és albargin­­rhodansók által csapadék képződése mel- S0 lett megbontatnak. Ezzel szembeen, kí­sérleteink értelmében, ezüstkáliumcyanid kiválóan alkalmas rhodansók által akti­vált ezüsttartalmú fertőtlenítőszerek elő­állítására. 85 Szerves fertőtlenítő szerek előállítására, pl. úgy járunk el, hogy a fertőtlenítőszert, pl. chlormeta-kresolnátriumot és az akti­váláshoz szükséges mennyiségű rhodan­­káliumot vizes oldat alakjába hozzuk. 90 Eltekintve a fertőtlenítő és antiszepti­kus hatásnak, a rhodanvegyületek jelen­léte által okozott fokozásából, a találmány még más tekintetben is nyújt előnyöket, így pl. megállapítottuk, hogy az olyan 95 fertőtlenítő szerek, melyek a nyakhár­tyákra izgató hatásokat gyakorolnak, rlio­­danvegyüleíekkel kombinálva, ezen izgató hatásokat többé-kevésbbé elvesztik. Végül költséges fertőtlenítő anyagoknak olcsó 100 rhodanvegyületekkel való kombinációja által még abban a tekintetben is előnyö­ket érhetünk el, hogy a költséges vegyü­letek kisebb mennyiségeinek felhasználása mellett ugyanolyan, sőt még fokozott ha- 105 fásokat hozhatunk létre. Példák: 1. 1(J g finom poralakú ezüstkáliumcya­­nidot 50 Jiter 2%-os vizes rhodankálium­­oldathoz szobahőmérsékleten kavarás köz- no ben hozzáadunk. 2. 1 rész higanyrliodanitot és 124 rho­­dankáliumot 125 rész vízzel összekeve­rünk és a komplexsó képződésének meg­történte után vízzel egy negyed literre 115 feltöltünk. Használathoz az oldatot 1:20 arányban hígítjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom