90704. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fertőtlenítőszerek előállítására
Megjelent 1930. évi július hó 15-én. MAGYAR Ki RÁ LY! SZABADALMI RTRÓS.ÍG SZABADALMI LEÍRÁS 90104. SZÁM. — IVh/2. OSZTÁLY. Eljárás fertó'tlenítőszerek előállítására. Rhenania Verein Chemischer Fabriken A.-G. Köln, mint Dr. O. Gerngross berlinerunew aldi tanár és Dr. Kurt Rülke charlottenburgi lakos jogutódja. A bejelentés napja 1925 évi junius hó 13-ika. Németországi elsőbbsége 1925. évi január hó 29-ike. Azt találtuk, hogy rhodanvegyületek, pl. rhodanalkáliák képesek arra, hogy úgy szervetlen, mint szerves fertőtlenítő szereknek fertőtlenítő, illetve antiszeptikus 5 hatásait jelentékenyen fokozzák. Így pl. erős fertőtlenítő hatású nehézfémsók, mint pl. higany- vagy ezüstsók hatását jelentékenyen fokozhatjuk, ha megfelelő rnenynyiségű, önmagukban csak csekély feríőt- 10 lenítő hatást kifejtő rhodanvegyületek jelenlétéről gondoskodunk. Hasonlóképen fokozhatjuk megfelelő mennyiségű rhodanvegyületek hozzáadása által a legkülönbözőbb szerves fertőtlenítő szerek ier- 15 tőtlenítő, illetve antiszeptikus hatását is, mint amilyenek pl. alkoholok, mint acethylalkohol vagy isopropylalkohol, továbbá pl. phenolhydroxylt tartalmazó vegyületek és ezek származékai, így phenol, 20 chlormetalkresolnátrium, guajakol, axyc-hinolin, továbbá pl. aldehydek, mint formaldehyd, furfurol, továbbá pl. heterocyklikus vegyületek, mint l-phenyl-l,3-dimethyl-5-pyrazolon, chinin, továbbá pl. 25 terpenek, mint terpineal, szekfűolaj stb. A rhodanvegyületek aktiváló-hatása részben azon képességükre lehet visszavezethető, hogy fehérjére és hasonló anyagokra duzzasztóan. illetve oldóan hatnak. 30 Ezen tulajdonságuk következtében a rhodanvegyületek valószínűleg a baktériumok burkát oly alakba hozzák, melyben a tulajdonképeni fertőtlenítő szer, pl. szublimál, kresol stb. a csirák magjához job- 35 bán hozzáférhet. A rhodanvegyületek oldó és duzzasztó hatására vezethető vissza valószínűleg az a tény is, hogy azok aktháló hatása különösen fehérjeanyagok, nyálka, genny és máseffélék jelenlétében is különösen előnyösen nyilvánul 40 meg. Kísérleteink azt mutatták, hogy az aktiválás szempontjából tekintetbejövő rhodanvegyületek, mint pl. rhodankálium és a rhodannak egyéb könnyű fémvegyületei 45 nemcsak arra képesek, hogy proteinra és hasonló anyagokra önmagukban duzzasztó és oldó hatást gyakoroljanak, hanem meglepő módon arra is, hogy a duzzadást gátló körülményeket, mint amilyenek ne- 50 hézfémsók és egyéb fertőtlenítő szerek által előidéztetnek, megszüntessék, sőt koaguláló hatású nehézfémsók vagy egyéb anyagok jelenléte ellenére is a tiszta víz duzzasztó hatásával összehasonlítva, fo- 55 kozott duzzasztást hozzanak létre. Bizonyos körülmények továbbá arra engednek következtetni, hogy a rhodansók és a fertőtlenítő szerek kölcsönös behatása folytán bizonyos oly vegyületek képződnek, 60 melyek a maguk részéről szintén aktiváló hatást képesek kifejteni. így pl. szublimát rhodankáliummal víz jelenlétében a könnyen oldható K2Hg (CXS)4 komplexsóvá alakul át. Ha a higanysó fertőtle- 65 nítő hatásának fokozása végett gondoskodunk arról, hogy több rhodankálium legyen jelen, mint amennyi az említett komplexvegyület képzéséhez szükséges, akkor hajlam mutatkozik kettős sók képzésére. 70 Szerves fertőtlenítőszerek és rhodansók kombinált alkalmazásánál is megvan oly vegyületek képződésének lehetősége, mint amilyenek pl. a Therniak (Berichte dér
