90680. lajstromszámú szabadalom • Szenet megtakarító gőzkazántüzelés

sem pedig a szélesség irányában el nem téríthetik, minélfogva a létesített gőztest •ci SZOl cS&^g 6'S R mélység irányában egyen­letesen fejlődhet és a kívánt alakot szol-5 gáltatja. A (D) gőzelosztót a (W) gőzcső hordja (1. ábra), mely az ábrázolt foganatosítási példánál egy, kívül, a fűtőajtó nyílása fe­lett levő (13) tokkal van összekötve (1. 10 ábra). Ezen tokba a gőzelosztó táplálása céljából, amint ezt a 9. ábra mutatja, há­rom gőzvezeték torkol, még pedig egy a mozdony tolattyú szekrényéből (21. és, 9. ábrán), egy a mozdony segédfúvógépének 15 vezetékéből (20. és 9. ábrán) és a gőz­kazán felszerelési fejéből egy hűtővezeték (17. és 9. ábrán). A két előbb említett (20) és (21) vezeték betorkolásii helye mögött a tokban a (18) és (19) golyós visszacsapó-20 szelepek vannak elrendezve (8. ábra), úgyhogy a gőz a tolattyúsaekrónyből a segédfúvógéphez vagy fordított irányban uem juthat. A szelepgolyók a lent kúposán végződő furatnyílásokra támaszkodnak. A 25 furatnyílás képezi a szelepteret ós a (22) és (23) zárócsavarok (8. ábra), melyek a szelep tokján vannak elrendezve, egyide­jűleg a szelepgolyók emelkedésének szabá­lyozható beállítására szolgáló berendezést 30 képezik. Bizonyos minimális mennyiségű gőz biztosítása céljából, nehogy a gőzel­osztó a mozdony vagy a segédfúvógép nyitott szabályozója esetén eléghessen, a szabályozó csavarok lefelé menete hatá-35 rolt, pl. a (22) és (23) szabályozócsavarok feje által (8. ábra), úgyhogy a golyók mi­nimális emelkedése biztosítva van. Ezen új berendezés működési módja a következő: 40 Nyitott mozidonyszabályozó vagy nyi­tott segédfúvógép esetén önműködően gőz áramol a gőzelosztóhoz és a kilépő gőzsu­garak közel három oldalas piramis alak­jával bíró gőztestet létesítenek, melynek 45 közel három oldalas alapfelülete a rostély közepe felett fekszik, amint ezt a 2. és 3. ábrán szakadozott vonalak segítségével jeleztük. A saroksugarakat a középső su­garak tudvalevőleg kissé, befelé húzzák. 50 A fúvókanyílások átmérőjét, valamint a gőz hozzááramlását a gőzelosztóhoz a (22) és (23) szabályozócsavarok által (8. ábra) olykép szabjuk meg, hogy a gőztestet az égő réteghez való érése előtt az ez utóbbi-55 ból felszálló gázáram fenntartja, úgyhogy a gőztest alatt keletkező gázok az elbá­gyasztott, illetve megbontott gőzzel a gőz­test alatt minden oldalról a falak felé vo­nulhatnak el. Az égő réteg felett lebegő, piramis alakú gőztest a legnagyobb moz- 60 gási energiát természetesen a magjában tart ja meg és a léghuzam köröskörül kü­lönösen az oldalfalak és az ajtófal felé növekedik, melyek felé a léghuzam mind erősebbé válik. Miután az égő réteg erős- 65 ségének alkalmazkodnia kell a léghuzam nagyságához az illető rostélyhelyen, a léghuzam ezen eltérítése az égőréteg oly ágyiazási alakját tételezi fel, mely, amint ezt az 1. ábra mutatja, a hosszirányban 70 az ajtófaltól a csőfal felé ékalakúan, az oldalfalaktól és ajtófaltól a rostély kö­zepe felé pedig vályualakúan csökken, mimellett ezen vályú a csőfal felé három­szög alakjában szélesbedik. Ezen ágya- 75 zási alak következtében tehát a tüzelő­anyagot csak az oldalfalak és az ajtófal mentén, még pedig az oldalfalak mentén megfelelően nagyobb mennyiségben kell beadagolni, mire a falaktól a rostély kö- 80 zepe felé legördülő tüzelőanyag a lejtése­ken egyenletesen eloszlik. A fokozatosan közel, a csőfalsarkokig szétterülő, lebegő gőztest az égő rétegből felragadt vagy pedig a fűtés alkalmával a lapátról le- 85 röpülő szénrészecskéket felfogja, azokat az égőréteg és a csőfal közötti sarokba a közvetlenül fűtött magasabban rétegezett sarkokhoz közel ókalakban fekteti le, amint ezt az 1. ábra mutatja, ahol azok a 90 csőfal hevítésére hasznosíttatnak. A gőz­elosztó ezen új kiképzése által mindenek­előtt a fűtési munkát jelentékenyen egy­szerűsbítjük és könnyítjük. A rostély közepe felett lebegő gőztest 95 azonban azon hatással is jár, hogy a fűtő­gázok az égő rétegből való felszállás után, azonnal a rostély közepétől egyenletesen az összes falak felé, ezután pedig ezen falak mentén a mennyezet felé vezettet- 10C nek, úgyhogy a lehetőségig kihasználva jutnak a tűzcsövekbe. Hátrányosan forró övnek a rostély közepe felett való képző­dése és ezen a helyen elsalakosodás veszé­lye el van kerülve. A lebegő gőztest azon- 105 ban a fűtőajtón át bebocsátott felső leve­gőt az elégési gázokhoz ezeket körülvéve vezeti és a gazdaságos füstelégést ered­ményezi. A mozdony szabályozójának elzárása 110 után a gőztest előállítása is megszűnt. Az alsó levegő ekkor a rostély közepén át a legkisebb ellenállás útját követi és a gőz­munka számára alkalmasan nyugvó tü­zelőanyagréteg a mozdony hosszabb ideig 115 tartó állása esetén is a gőznyomás növeke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom