90680. lajstromszámú szabadalom • Szenet megtakarító gőzkazántüzelés

Megjelent 1930. évi julius hé 15-én. MAGYAR KIRÁLYI jfflmHL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90680. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. t Szenet megtakarító gőzkazántüzelés. Lang-er Theodor mérnök Wien. A bejelentés napja 1924. évi október hó 6-ika. Ausztriai elsőbbsége 1923. évi október hó 13-ika. A találmány célja az égő réteg gazdaságilag legkedvezőbb ágyazási alakjának lehetővé tétele, azaz a hosszirányban ékalakú, harántirányban pedig erősen vá 5 lyualakú ágyazás elérése, hogy ezáltal a fűtési munka egyszerűsbíttessék és megkönnyíttessék, a tüzelőanyag lehetőleg tökéletesen és füstmentesen égjen el és hogy salak képződése elkerültessék. 10 A találmány lényege mozdonykazánok számára való példaképpeni foganatosítási alakján ismerhető fel, mely esetben a csőfalnál tűzboltozat van beépítve. A rostélyfelület azon részén, mely a cső-15 fal közelében háromszöghöz hasonló alakban majdnem a teljes szélességben kezdődik, a hosszközépvonal felé szimmetrikusan keskenyedik és közel az ajtófalig ér, az itt keletkezett fűtőgázok rosszul hasz) náltatnak ki azon okból, mert a fehéren izzó tűzboltozat körül kell keringeniök anélkül, hogy lehűtendő falakat érnének, a tűzcsövekben pedig a hőnek már csak egy kisebb részét adhatják le. 25 A találmány értelmében ezen hátrányt azáltal küszöböljük ki, hogy a rostély hosszközepének ezen rosszul kihasznált részét lehetőleg kikapcsoljuk, a többi, a falakhoz közelebb fekvő rostélyrészeken elo-80 állított fűtőgázokat pedig ehelyett jobban használjuk ki, úgyhogy a tüzelőanyag kisebb mérvű felhasználása a rostélyfelület egy részének kikapcsolása következtében nem vonja maga után a kazán teljesítmé-35 nyének csökkenését. A tűzszekrény belsejében a tüzelőajtó felett egy új fajta (D) gőzelosztót rendezünk el (1—3. ábra). Ezen gőzelosztó nyílásai, amint a 4. és 5. ábrák mutatják, víz-40 szintes sorokban egymásmelleit és egymásalatt vannak elrendezve, olykép, hogy a nyílások száma a lefelé következő szomszédos sorban eggyel csökken és hogy az egyik sor nyílásai a másik sor nyílásaihoz képest a fél közzel el vannak tolva. A 45 külső nyílások összekötő vonalai ennek következtében egyenlőszárú háromszöget (4. ábra) vagy trapézalakot (5. ábra) képeznek, mely mértani alakok alapvonala felül fekszik, csúcsa, illetve kisebb oldala 50 pedig lefelé irányul. A fúvókanyílások irányvonalai (sugarai), amint ezt az 1—3. ábrák mutatják, úgy felülről, mint oldalról nézve is egyenletesen divergálnak és egymást nem ke- 55 resztezik. A felső 1. és 3. sor (2. ábra), illetve az 1., 3., 7. és 9. sor (3. ábra) saroksugarai megközelítőleg a csőfal sarkain, illetve (több ajtós tüzeléseknél) a rostélysávok sarkai feléi irányulnak, a legalsó 60 (6) sugár (1. és 2. ábra), illetve a (6) és (12) sugár (3. ábra) a csőfal és az ajtófal között a rostély közepét éri. A fúvókanyílások irányvonalai tehát, amint a 2. és 3. ábrák mutatják, az égő réteget oly felü- 65 leten érik, mely a csőfaltól az ajtónyílás közepe felé szimmetrikusan csökken. A cél elérése szempontjából új és lényeges, hogy nemcsak a rostélyfelület maga, melyet a fúvókanyílások irányvonalai 70 egy képzelt, keskenyedő felületen érnek, hanem a fúvókanyílások maguk is a göz-elosztón egy ezen felülethez hasonló, tehát felülről lefelé szimmetrikusan keskenyedő felületen vannak elrendezve, úgy- 75 hogy az irányvonalak megközelítőleg sík felületeken fekszenek és a gőzsugarak a térben fentről egész le egyenletesen vannak elosztva, egymást sem a magasság,