90662. lajstromszámú szabadalom • Eljárás keramiai és cementipari formázott tárgyaknak ugynevezett száraz sajtolására

Megjelent 1930. évi .jnlius hó 218-én. MAGYAR KIRÁLYI jMgjfi SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90662. SZÁM. — XVII/f. OSZTÁLY. Eljárás kerámiái és cementipari formázott tárgyaknak úgynevezett száraz sajtolására. N. Y. „De Vlamovenstraatklinker" R.-T. Zeist (Hollandia). A bejelentés napja 1925. évi május hó 5-ike. Hollandiai elsőbbsége 1924. évi október hó 17-ike. A kerámiái iparban, amelyhez itt a téglagyártást, stb. is hozzászámítjuk, a formázott tárgyakat rendszerint körülbelül 20—35 térfogatszázalék vizet tartal-5 mazó plasztikus anyagból állítják elő. Ha a formázott tárgyak viszonylag vastagok, pl. 6 cm.-nél vastagabbak, akkor azoknak égetés előtti szárítása nehézségekkel jár, mindenekfölött pedig időtrabló. Ezenkívül 10 eközben jelentősebb alakváltozások következnek be. Ennélfogva arra törekedtek, hogy aránylag száraz anyag kerüljön feldolgozásra és ez formákban sajtoltassék. Vas-15 tagabb tárgyak azonban nem jól sajtolhatok, mert a formázott tárgyak már rövid idő után repedezni kezdtek. Ennek okát abban vélték találni, hogy az anyagrészecskék közé zárt, összesajtolt levegő a 20 részecskék összefüggését meglazította, ennélfogva a sajtolást fokozatosan végezték, hogy az elősajtolás után a levegő elszállhasson. Jó eredményt azonban ilyképp sem értek el. Megkísérelték továbbá, 25 különösen falitéglák előállítása során, a levegő el szállását olyképp elősegíteni, hogy a sajtolóformákon hasítékokat vagy lyukakat képeztek ki, vagy pedig a formákat lemezekből állították össze. Végül 80 azt is javasolták, hogy a sajtolást légritkított térben végezzék. Mindezek a javaslatok a gyakorlatban nem voltak kivihetők, egyebek között azért sem, mert a nedves anyag a légtelenítőnyílásokat el-35 tömte. A találmány értelmében a levegőt a laza anyagból a külső levegő hőmérsékleténél magasabb hőfokú vízgőzzel egészen vagy részben kiűzzük és a formázott tárgyakat a meleg anyagból sajtoljuk. 40 A laza anyagot (agyagot, márgát, samottot, vagy más égetésre alkalmas anyagot, illetve keveréket) megfelelő előkészítés után 5 térfogatszázalékig menő vízmennyiséggel megnedvesíthetjük - és a 45 kissé nedves keveréket erős gőzfejlődésig melegítjük. Erre 55—60° körüli hőfok elegendő. Különös körülmények között, pl. ha igen vékony tárgyakról van szó, még alacsonyabb hőfokok is jó eredményhez 50 vezetnek. Az ily módon fejlesztett gőz annyi levegőt szorít ki, hogy a levegő maradéka többé már nem árthat. A vizet előnyösen mesterséges köd segítségével visszük be az anyagba. Telített 55 vagy túlhevített vízgőzt is alkalmazhatunk, ilykép egyidejűleg a kívánt hőmérsékletet is elérhetjük. Már nedves keverékeket kavarókészülékben, fűtőköpennyel ellátott szállítóvályúban, vagy más al- 60 kalmas módon is melegíthetünk. Az anyag felmelegítése természetesen semmiképp sem jár nehézséggel. Ha közönséges hőmérséken működő nedvesítőkészülékről van szó, akkor az 65 anyagot megnedvesítése után célszerűen egy ideig állni hagyjuk, hogy a víz az anyagban egyenletesen eloszolhasson. Ha a nedvesítést gőzzel végezzük, úgy a gőz maga gondoskodik arról, hogy a nedves- 70 ség gyorsan kitöltse az anyagrészecskék közötti tereket. A sajtolandó anyagba bevezetendő hő viszonylag kis mennyiségű és az alacsony hőfok folytán lényeges költség nélkül ter- 75