90653. lajstromszámú szabadalom • Malomszita

Megjelent 1930. évi julius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI jREHL SZABADALMí BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90653. SZÁM. — X/i. OSZTÁLY. Malomszita. Márkus József bankár, Facskó Márton főmolnár és Balogrhy Imre malomszerelő Orosháza. A bejelentés napja 1924. évi december hó 1-je. A találmány oly malomszitákon tett javításokra, illetve tökéletesítésekre vonatkozik, amelyeknél az őrleményből az átmenetet, lisztet és darát külön-külön, az 5 utóbbit osztályozva választjuk ki. A találmánybeli malomszita így szitálógéppel kombinált daraosztályozónak tekinthető. Lényeges újítások abban állnak, hogy az eddig ismert szitálógépektől eltérően, 10 amelyek csupán egyoldalra dolgoznak, azaz a félhengeralakú sziták csak egyik oldalon nyernek alkalmazást, a találmány szerinti javításnál e szitákat szimmetrikusan kétoldalt rendezzük el, továbbá, 15 hogy a szitákon belül a különböző őrleményeknek a szitában való elmozgatását, illetve ezeknek a szitára juttatását végző, ismert módon két oldalon rézsútos nyelvekkel ellátott hasáboknak másik két ol-20 dalán, illetve élén, ezek mentén egy vagy két sorban keféket alkalmazunk, amelyek a hasábok forgása közben a sziták belső felületét állandóan tisztítják és ily módon azoknak eltömődését meggátolják, végül, 25 hogy a legalsó szitába kerülő őrlemény (dara) a szitának szakaszonkint különböző finomsága révén különböző, tetszésszerinti fokú finomságban nyerhető ós vezethető ki a gépből, amely célra a fenék-80 ben megfelelő helyeken kivágásokat képezünk ki. A találmánybeli javításokkal tökéletesített gépnek teljesítménye az eddigieknél, a gép kisebb mérete és kisebb hajtóerő szükséglete mellett jóval na>}5 gyobb, ennélfogva kisebb épületben jól elhelyezhető, anélkül, hogy üzemközben az épület rázkódtatásoknak lenne kitéve. A mellékelt rajz a találmánybeli gép egy példaképpen vett kiviteli alakját tünteti fel és pedig az 40 1. ábrán elülnézetben, a 2. és 4. ábrán két oldalnézetben, a 3. ábrán függőleges síkkal képzelt keresztmetszetben, végül az 5. ábrán fenéknézetben. 45 Az őrleményt a gép tetején nyilt (1) nyíláson át juttatjuk a gép legfelső (2) szitájába. E szita hosszmenti középvonalában ágyazzuk a (3) hasáb tengelyét. E hasáb két szemközti oldalának szélén az 50 ismert rézsútos helyzetű (4) nyelvek vannak megerősítve. A hasáb forgatása, illetőleg az egész gép meghajtása a hasábtengelyre a gépszekrényen kívül felékelt (5) szíjtárcsa révén történik. A szitába 55 került őrlemény a hasáb forgása közben az 1. ábrán nyíllal jelölt irányban, azaz jobbfelé mozog. A hasábtengely forgásértelme, valamint a többi alább előforduló tengelyeké berajzolt nyilakkal van fel- 60 tüntetve. Miközben a szitában a termény jobbfelé mozog, a finomabb része a szitán átesik. A szitában bennmaradó rész a szita jobboldali végén a (6) csatornába kerül, amelyen át mint átmenet a gép fene- 65 kéhez csatlakozó csövön vagy csatornán keresztül vezettetik ki. A szitán átesett finomabb terméket a szita mindkét oldalán szimmetrikusan elrendezett és a (3) hasáb tengelyéről ezzel egyező értelemben 70 forgatott (7) szállítócsavarok balfelé viszik. A (2) szitaszekrény baloldali végén lévő (8) nyíláson át jut ez a termék a középső (9) szitába. E szita belsejében az előbbi (3) hasábhoz hasonló (10) hasáb 75 van elrendezve, amelynek tengelye a (3)