90644. lajstromszámú szabadalom • Egymást ékfelületekkel érintő gyűrűk által alkotott rugó
Megjelent 1930. évi ju l iu s hó 15-én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90644. SZÁM. — Ve/l. OSZTÁLY. Egymást ékfelületekkel érintő gyűrűk által alkotott rugó. Fried. Krupp Aktieng-esellschaft Essen. A bejelentés napja 1925. évi február hó 21-ike. Németországi elsőbbsége 1924. évi március hó 7-ike. A találmány rúgókra vonatkozik, melyek egymást ékfelületekkel érintő gyűrűkből vannak készítve és első sorban abból áll, hogy a gyűrűknek sarlóalakú kereszt-5 metszetük van és a gyűrűk egymáshoz képest úgy vannak elrendezve, liogy mindé,gyik gyűrű homorú felülete a szomszédos gyűrű domború felületére támaszkodik. 10 A rajzon az 1. ábra a találmány tárgyának egy foganatosítási példáját tengelyirányú metszetben, vasúti kocsi ütközőjénél való alkalmazásban ábrázolja, a 15 2. ábra az 1. ábra egv részletét mutatja nagyobb léptékben, végül a 3. ábra a találmánynak egv másik foganatosítási példáját tünteti fel ugyancsak tengelyirányú metszetben. 20 Az (A) ütközőtövis (1. ábra), a (B) ütközőhüvelyben, határok közt eltolhatóan van ágyazva és egy rúgóoszlop hatása alatt áll, mely egymásra helyezett, önmagukban zárt, sarlőalakú keresztmetszetű (C) 25 gyűrűkből áll. Emellett elrendezés olyan, hogy mindegyik (C) gyűrű (cl) homorú felülete (2. ábra) a vele szomszédos gyűrű (c2) domború felületére támaszkodik, úgyhogy egymásfölé nyúló ékfelületek kelet-80 kéznek. A (cl) és (c2) köpenyfelületeket képező görbe felületek alakja úgy van megválasztva, hogy valamennyi, két-két (cl) és (c2) felület érintkezési pontjaiban húzott, a két felülethez közös érintő a rúgó-85 oszlop tengelyével olyan szöget zár be, mely valamivel nagyobb, mint a hozzátartozó súrlódási szög. A (D) ütközőtalphoz legközelebb fekvő (C) gyűrű (1. ábra) egy (E) tárcsának (el) gyűrűbordája fölé 40 nyúlik, míg az (al) ütközőtányérhoz legközelebb fekvő (C) gyűrű, (c2) domború felületével, egy (F) tárcsa (fl) gyűrűhornyába nyúlik be. Az (E) és (F) tárcsa a (B) ütközőihüvellyel vagy a (D) ütközőtalppal, illetve az (A) ütközőtövissel vagy 45 az (al) ütközőtányérral mereven van összekötve. Az ütköző megterhelésekor az egyes (C) gyűrűk egymásra felcsúsznak, úgyhogy ismert módon, ékhatás keletkezik. Eközí- 50 ben a (C) gyűrűknek a rúgóoszlop tengelye felé fekvő szára eze,n tengelyhez közeledni,, a tengellyel ellenkező oldalon fekvő szára pedig a tengelytől eltávolodni igyekszik. Az először említett gyűrűszárak- 55 ban tehát nyomó-, az utóbb említettekben pedig húzófeszültségek lépnek fel; azonkívül mint hogy minden egyes (C) gyűrű szárai egymástól eltávolodnak, hajlítófeszültségek is fellépnek bennük. A ter- 60 helés megszűnésekor a rúgóoiszlop eredeti, helyzetébe tér vissza, miközben azonban, a gyűrűk fent ismertetett keresztmetszetalakja folytán, a rúgóoszlopban felhalmozott munka legnagyobb részét a keletkező 65 súrlódás felemészti. A gyűrűk keresztmetszetfelülete görbületének változtatásával az ütköző visszaállítóereje tág határokon belül változtatható. Továbbá a rúgóoszlop első és utolsó gyűrűjének fent ismertetett 70 ágyazásával elérjük, hogy ez a két gyűrű is ugyanolyan módon vétetik igénybe, mint a többi, A 3. ábrán rajzolt foganatosítási példánál a rúgóoszlop egyetlenegy, az ismert csavar- 75 rúgóhoz hasonlóan tekercselt, siarlóalakú keresztmetszetű (G) szalagból áill. Egyebekben az elrendezés és a működés módja itt is ugyanaz, mint az első foganatosítáisi példánál. 80
