90627. lajstromszámú szabadalom • Tüzelő berendezés

Megjelent 1930. évi julius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BIKÓSÍG SZABADALMI LEÍRÁS 90627. SZÁM. — II/C. OSZTÁLY. Tüzelő-berendezés. Freman John William mérnök South Carlten (Ausztrália). A bejelentés napja 1924. évi október hó 18-ika. Szénnek kazántüzeléseknél tüzelőanyag gyanánt való alkalmazásánál lehetőleg magas elégési hőfok elérésére törekednek, hogy etzáltal a, füstlképződésit a lehetősé -5 gig csökkentsék. Emellett aaonban figyelmen kívül hagyták, hogy a füstiképződés onnan, ered, hogy a lángoső rotsitélypálcái fölötti tér, melyben az elégés végbe megy, túlságosan nagy. 10 A legtöbb széntüzelésnél a lángcső a kellő szilárdság ós stabilitás elérése céljából henger gyanánt van kiképezve és a ros'télynak a tüzelő anyagot hordó felülete ezen henger geometriai tengelye alatt 15 fekszik. A rostély fölötti tér ennélfogva igen nagy és lehetővé teszi az égés folyamán képződő gázoknak, hogy egymással keverődve elégeitetlen állapotban távozzanak 20 a legnagyobb hő zónájából és így füst alakjában áramoljanak ki a lángcsőből. A találmány azon felismerésen alapszik, hogy a gázoknak imiént említett keverődése és távozása a legnagyobb hő-25 zónából füstképződést okoz és így, ha azt megtudjuk akadályozni, füstnélküli elégést érünk el. Ezen alapon a találmány szerint füstmentes elégést tüzelésekben a lángcsőnek 20 oly sajátos kiképzése által érjük el, melynek folyományaként egyrészt a rostély fölötti tér az eddigi tüzeléseknek ezen teréhez viszonyítva jelentékenyen kisebb és másrészt a lángcső harántmetszete paral-85 lelepipedon alakját vasai fel. A mellékelt rajzban a találmány tárgyát képező túzelöberendezésnetk egy fogamarfosítási alakja van feltüntetve, ahol is az 1. ábra egy közönséges kétlángcsövü •10 kazán mellső végének függélyes hosszmetszete, míg a 2. ábra metszet az 1. ábránalk II—II vonala szerint. A szakadozottan rajzölt (a, b) vonalak azt jelzik, hogy ez eddig szokásos tüzeléseknél a lángcsövek magassága a (4) ros- 45 télypálcák fölött meddig terjed, míg a szakadozott (c, d) vonal az eddigi lángcsövek hosszirányú középvonalának helyét jelöli, mely ailiatt a szokásos kazánoknál a rositölypálcák vannak elren- 50 dezve. lízzel szemben a találmány tárgyánál a (3) lángcsőnek legfelső felülete a teljes vonalakkal rajzolt (3a) felület, míg a rostélypálcáknak felső felülete a láng- 55 esőnek alsó (3b) és felső (3a) felülete közötti (e, f) közép-, ill. felező síkban fekszik. Amint a 2. ábrából látható, atalálamány szerinti (3) lángcsönek a (4) rosíólypálcák fölötti része eltér az eddig szokásos kör 60 ívtől és függélyes oldalfalai egyenes vonalban haladva, csak egy kis görbülettel mennek át a. felső felületbe. A 2. ábrában az (5) vonalak a szokásos tüzhídnak felső szélét jelölik. 65 Minthogy a (3) lángcsőnek a (l) rostélypálcák fölötti része nem henger alakú, célszerű azt összenyomatás ellenében merevíteni, ami a feltüntetett példában a (7) kazánköpenyből kiinduló (6) merevítő 70 rudak segélyével, továbbá azáltal történik, hogy a lángcső több rövid darabból van összeállítva. A merevítés egyébként, bármily ismert módon eszközölhető. A lángoső legfelső felületének távol- 75-sáiga a rostély pálcáktól a tüzeléshez használandó szén minősége szerint szabandó meg. A szokásos 1 méter átmérőjű lángcsöveknél a legfelső felület kb. 15 centiméterrel legyen közelebb a lángoső geo 80