90626. lajstromszámú szabadalom • Berendezés villamos rezgések keltésére

Tegyük fel, hogy a (9) rácselektrodán kis változás áll be. Ezen körülmény folytán a (11) feszültségforrás árama a kivezető áramkörben megfelelő, de nagyobb 5 amplitúdójú változásokat szenved. A kivezető áramkör és a rezgési áramkör között fellépő kölcsönös kapacitási reaktancia folytán a kivezető áramkörben bekövetkező áramváltozások a rezgési áram-10 körben olyan rezgéseket eredményeznek, amelyek periódusát az áramkör induktancia- és kapacitásértékei állapítanak meg. A rezgési áramkör árama a (16) kondenzátor sarkai között váltakozó feszült-15 ségesést idéz elő és miután ez a kondenzátor a bevezető áramkör, valamint a rezgési áramkör számára közös, a váltakozó feszültség a (9) rácselektroda és a (7) szálelektroda között is fellép. Ez a feszült-20 ség a kivezető áramkörben megfelelő áramváltozásokat eredményez, amint azt, fentebb ismertettük, úgyhogy a működési körfolyamatok ismétlődnek és a berendezés akképen működik, hogy állandó ampli-25 tudoju és rezgési áramkör által meghatározott frekvenciájú rezgéseket szolgáltat. Ezek a rezgések alkalmas módon, például a (22) transzformátor segélyével a (23) munkaáramkörre vihetők át, miáltal a 80 rezgések mindazon célokra használhatók, amelyekhez ismeretes módon váltakozó áram szükséges. A kivezető áramkörben a (11) teleppel sorozatos kapcsolásban fojtó cséve rendez-35 hető el annak megakadályozása végett, hogy a (13) kondenzátorhoz párhuzamosan kapcsolt mellékáramkörbe túlságosan nagy váltakozó áram jusson. A (17) nagy ellenállás olyan célból van a rácselektroda 40 és a szálelektroda között elrendezve, hogy lehetővé tegye azon túltöltés levezetését, amely a rácselektrodán felhalmozódni törekszik és a léghíjas edény működését gátolja. 45 Azt találtuk, hogy rezgéskeltő berendezések működésének egyik kedvezőtlen tulajdonsága abban áll, hogy a léghíjas edény rácselektrodája és anodája között levő elektrosztatikus viszony következtá-50 ben a léghíjas edénynek megvan az a törekvése, hogy nem kívánatos rezgéseket ad, amelyek frekvenciája a rezgési áramkörben fekvő hangolási csévétől ós a rácselektroda, valamint az anoda között 55 működésben levő kapacitástól függ. Ezeknek a kívánatos rezgéseknek keletkezése a találmány tárgyát tevő rezgéskeltő berendezésnél azáltal van megakadályozva, hogy azok a rezgések, amelyek a (20) induktanciából és a (8) anoda, valamint a 60 (9) rácselektroda között lévő elektrosztatikus kapacitásból összetett áramkör folytán keletkezni törekszenek, a (13) és (16) kapacitások útján rövidre záratnak, amelyek értéke sokkal nagyobb, mint a 65 rácselektroda és az anoda között levő működő kapacitás. A 2. ábra az 1. ábrában feltüntetett kiviteli alak olyan módosítását mutatja, amelynél az áramkörök úgy vannak el- 70 rendezve, hogy a (21) gátló kondenzátor és a (17) ellenállás elhagyható. Ezt azáltal érjük el, hogy a (11) telepet akképen helyezzük el, hogy az egyenáram iránya a (24) és (25) áramkörágakban egyenlő. 75 A (17) ellenállásra nincsen szükség, minthogy a rácselektrodától a szálelektrodához a (20) induktancián és a (12) fojtó csövén keresztül egyenáramú áramút áll rendelkezésre. 80 A 3. ábrából látható, hogy a rezgéskeltő berendezés egyik kondenzátora miként helyettesíthető a jeladó antenna kapacitásával anélkül, hogy a rezgéskeltő berendezés működése vagy hatókópessége 85 káros befolyásolást szenvedne a berendezés egyik vagy másik alkatrészének rövidre zárása folytán, amint az az eddig ismeretes rezgéskeltőknél megtörténik. A feltüntetett kiviteli alaknál az an- 90 tenna kapacitása az 1. ábra (13) kondenzátorát helyettesíti. Ezt azáltal érjük el. hogy a (7) szálelektrodát (27)-nél földeljük és a (28) antennát a (8) anodával kötjük össze. A feltüntetett kiviteli alaknál 95 az antenna több (33, 34, 35) részből áll, amelyek közül az egyik vagy mindanynyian a (36) kapcsoló segélyével a berendezéshez kapcsolhatók, miáltal meg van adva annak a lehetősége, hogy az antenna 100 kapacitását a földhöz képest változtathassuk. Továbbá a rezgések periódusa a (20) tekercs működési induk tanciaértékének változtatása által változtatható, mimellett kívánt esetben egyidejűleg a (30) transz- 105 formátor másik tekercse is változtatható. A berendezés ezen kiviteli alakjánál a rezgések ugyanazon a módon keletkeznek, amint azt előbb ismertettük és az antenna előzetesen meghatározott rezgéseket küld 110 ki. Az antenna rezgéseinek amplitúdója a kiküldendő jelzéseknek megfelelően bármely ismeretes módon módosítható. Ennek egyik módja abban áll, hogy a (20) induktanciát a (30) transzformátor szekunder- 115 tekercs gyanánt használjuk, míg annak primertekercse a (32) jeladó készülékkel áll összeköttetésben. Ezen elrendezésnél