90620. lajstromszámú szabadalom • Készülék szilárd anyagoknak folyadékokban való feloldására

Megjelent 1930. évi a ugu sztus hó 1-én . MAG VAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90630. SZÁM. — IV/i. OSZTÁLY. Készülék szilárd anyagoknak folyadékokban való feloldására. Wolff & Co. Welsrode, Dr. Czapek Emil vegyész és Weing-and Richárd vegy ész mérnök Bomlitz. A bejelentés napja 1925. évi augusztus hó 14-ike. Szilárd anyagoknak folyadékokban való oldására már javasoltak lent és fent egy­mással közlekedő két edényből álló készü­lékeket, melyeknél az egyik edényben 5 elhelyezett, feloldandó, szilárd testnek friss oldószerrel való önműködő öblögeté­sét a keletkező oldat nagyobb fajsúlya ré­vén létesülő folyadékmozgás végzi. A találmány efiajta készülékeknél az ol-10 dási sebesség szabályozását teszi lehe­tővé, még pedig egy a folyadék körfolya­mába iktatott, változtatható átömlési ke­resztmetszettel bíró szelep elrendezésé­vel. Ezt a szabályozható szelepet előnyö-15 sen a két edény alsó összeköttetésének helyén rendezzük el és pl. beállítható kúp gyanánt képezzük ki. Az oldási sebesség szabályozása az oldószerrel megtöltött két tartályt össze-20 kötő szerv keresztmetszetének változta­tása útján, az eljárás kivitele szempont­jából azért rendkívül fontos, mert meg­akadályozza a szilárd anyagnak túlgyors oldását és oldatlanul visszamaradó tömb-25 nek képződését. Ha az oldás sebességét nem szabályozzuk, akkor az oldási folya­mat túlgyors és ennek, következtében a szilárd testet felfekvő tartályból a má­sik tartályba alul át ömlő folyadék, ez 80 utóbbi tartályban, csakhamar oly magas­ságban torlódik fel, hogy a friss oldó­szernek az első tartályba való átáramlása megszűnik, még mielőtt a szilárd test teljesen feloldódott volna. Ennek követ-85 keztében oldatlan tömb marad vissza, ha a találmány szerint nem gondoskodunk az oldási sebességnek kellő mérvű beállí­tásáról. A mellékelt rajz 1—3. ábrái a talál­mány szerinti berendezésnek három pél- 40 daképpeni kiviteli alakját vázlatosan szemléltetik. Az 1. ábra szerint az (A) és (B) edények alul (C) vezeték és fent a (D) átbuktató útján vannak egymással összekötve. A 45 (C) vezetékbe változtatható keresztmet­szetű (E) szelep vian beiktatva. Az ol­dandó szilárd testet, pl. az (F) marónát­rontömböt az (A) edényben elrendezett <G) szitára, helyezzük. Az (A, B) edénye- 50 ket a (H) csapon át beömlő oldószerrel oly magasan töltjük meg, hogy a folya­dék felszíne kissé a (D) átbuktató fölé kerül. Az oldószerrel érintkező (F) anyag -tömb oldódni kezd és mivel az oldat faj- 55 súlya nagyobb az oldószer fajsúlyánál, az oldat az (A) edény fenekére süllyed és a (C) vezetéken át a (B) edény fenekére áramlik. Ennek következtében új oldó­szer folyik a (D) átbuktató útján a (B) 60 edényből az (A) edénybe, illetve az (F) tömb fölé. Az (E) szelep segélyével az oldás sebességét a szükséges mértékre be­állítjuk, úgyhogy a marónátrontömb tel­jesen feloldódik. Mint a 65 2. ábra mutatja, az (A) és (B) edénye­ket egymásban is elhelyezhetjük. Az (A) edény emellett célszerűen tölcséralakot nyer. Az oldási sebesség szabályozására a tölcséralakú (A) edény (N) cső végének 70 alsó végén (K) kúp van elrendezve, mely a (B) edény fenekében elrendezett (L) állító csavar segélyével, az (N) csőhöz­képest beállítható. Az (F) marónátron­tömb az (A) edényben elhelyezett (N) 75 szitán pihen. Az oldófolyadékot az (M)

Next

/
Oldalképek
Tartalom