90617. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cereáliák és cereal-anyagok nemesítésére

nem elég hosszú ahhoz, hogy a keményítő szemcsék megrepedjenek. A találmány egy további tárgya abban áll, hogy a hiizát szemcsealakban (eredeti 5 vagy hántolt stb. állapotban) 49 és 111° közötti hőmérséken kezelünk oly időtar­tamon (pl. 60° hőmérsék alkalmazásakor 6—8 óra, 77° hőmérsék alkalmazásakor 2 óra) keresztül, mely hosszabb azon beve-10 zető időszaknál, amely alatt még nem lép fel a liszt erejének növekedése. A találmány egy további foganatosítási alakja abban áll, hogy a liszt erejének fo­kozására lisztet nem-oxidáló körülmények 15 között kb. 49 és 111° közötti hőmérsékha­tárok között oly időtartamon (pl. 63° hő­mérsék alkalmazásakor 12—16 óra, vagy 79° hőmérsék alkalmazásakor 1 óra) át, mely hosszabb mint azon időtartam, 20 amely alatt a kezelési hőmérséken a liszt ereje még nem fokozódik észrevehetően, y Ha a kezelést egy bizonyos időtartamon túl folytatjuk, a termékből létesített tész­tában levő gluten a mosási próbánál már 25 nem marad vissza, vagyis ha a termékből létesített lisztet vízzel tésztává gyúrjuk s kb. 1 órai vízben való állás után áramló­vízben kimossuk, a gluten a keményítővel együtt kimosódik, úgyhogy a kézben nem 30 marad vissza gluten. Az ilyen módon ke­zelt termék lisztjéből már nem lehet ki­elégítő minőségű kenyeret készíteni, ha ellenben az ilyen lisztet kezeletlen liszttel keverjük, a lisztkeverék jól használható-35 nak bizonyult. Célszerűbb azonban a kezelés időtarta­mát rövidebbre szabni, mint amennyi az alkalmazott hőmérséknél ahhoz szüksé­ges, hogy a gluten a mosási próbánál ki-40 moshatóvá váljék. A kezelési hőmérséket ez esetben célszerű 93°-nál alacsonyabbra választani. A hevítést különböző nyomásoknál vé­gezhetjük, célszerű azonban, ha a nyomás 45 nem kisebb, mint a légköri. Legajánlato­sabb az anyagot úgy hevíteni, hogy az anyag fölött vagy az anyagon keresztül ne lépjenek fel légáramlások. Búza kezelésénél célszerű azonban arra 50 ügyelni, hogy a búzából elpárolgó nedves­ség szabadon távozhassák. Ha a búza ke­zelésekor a párák könnyű eltávozását gá­toljuk,— hacsak a búza nem nagyon szá­raz — a búza párolódik, vagyis a forró 55 búza forró nedves levegő huzamos beha­tásának van kitéve. A termelt liszt erejé­nek fokozását ugyan ilyenkor is elérjük, a liszt illata azonban többé-kevésbé mó­dosul. Ez különösen akkor lép fel, ha á búza előzetesen nedvesíttetett, amiként ez 60 a kondicionáló eljárásoknál szokásos. Ajánlatos tehát a búzát természetes álla­potában, előzetes nedvesítés nélkül ke­zelni. Ha száraz búzát kezelünk és vagy a búza párolgását és a nedvesség eltávo- 65 zását lehetővé tesszük, a párolást elkerül­jük s a létesített liszt erejét lényegesen fokozzuk anélkül, hogy illatát befolyá­solnék. A hőkezelés után a búzát az őrlés előtt 70 célszerű kondicionálni nedvesítés vagy és mosás révén. Ez bármely ismert módon történhet. A búzából a hőkezelés alatt elpárolgó nedvesség százalékos mennyisége a keze- 75 lés körülményeitől és a búza minőségétől függ. így pl. egy esetben 13% nedvességet tartalmazó búza 24 órás 54°-nyi hőmérsé­ken való kezelés után már csak 6—7% nedvességet tartalmazott, míg a belőle 80 őrölt liszt a kívánt fokozott erővel bírt. Más esetekben a hőkezelés a nedvességet 14.5%-ról csak valamivel 12% alá csök­kentette. Egy másik búza viszont a hő­kezelés folytán eredeti 14.5% nedvesség- 85 tartalomról 8.5%-ra ment vissza. Egy 10.5% nedvességtartalmú ausztráliai búza, a kezelés alatt csak 0.25% nedvességet ve­szített, noha a kezelés után a liszt kitűnő erejűnek mutatkozott. így tehát megálla- 90 pítható, hogy nem a nedvességveszteség okozza az erő fokozását. A nedvességvesz­teség a kezelésnek csak kísérő jelensége, y A következőkben a találmány tárgyá­nak néhány foganatosítási módját ismer- 95 tétjük. A csatolt rajzon az 1. ábra szemes búza kezelésére alkalmas készülék példájának vázlatát mutatja; a 2. ábra liszt kezelésére alkalmas .készü- 100 lék vázlatát tünteti fel. Az 1. ábrában feltüntetett készülék felső hengeres (10) acélkamrája két rész­ből áll; mindegyik részben két (11, 12) diafragma van elrendezve, melyekbe a 105 mindkét végükön nyilt (13) csövek nya­lábja van tömítően illesztve. A (13) csö­vek felső végei lényegileg a felső (12) le­mez szintjében torkolnak, míg alsó vé­geik meglehetősen a (11) alsó lap alatt 110 végződnek. A (13) csövek alsó végei szint­jében a (10) kamra falában (14) pára-el­vezetőnyílások vannak kimetszve. A (10) tok hőszigetelő aszbesztburokkal bír. A (10) tok felső vége a felső csőnyalá- 115 bon túl nyúlik s (15) tárolóteret képez; az

Next

/
Oldalképek
Tartalom