90597. lajstromszámú szabadalom • Készülék víz elektrolyzisére

Megjelent 1930. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLY] SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 90597. SZÁM. — Vll/i. OSZTÁLY. Készülék víz elektrolyzisére. Ammónia Casale S. A. Massagno. A bejelentés napja 1922. évi julius hó 10-ike. A víznek elektrolízise hidrogén és oxigén előállítása céljából minden nap nagyobb fontosságra jut az iparban. Tudvalevőleg az elektrolízis abban áll, hogy vizet az 5 elektromos áram hatásának teszünk ki. Általában az áram alkalikus elektrolitekbe merített fémelektródok között kering, amely utóbbiak azbesztszövetből való válaszfallal vannak egymástól elkülö-10 nítve. A két gáznak elkülönítésére való válaszfal csökkenti az áram kihasználását, mimellett az elektrolitek ellenállása növekszik és ennek folytán az előállítási költség tetemesen emelkedik, még pedig 15 nemcsak azért, mert a diafragma drága, hanem azáltal is, hogy azt, miután könynyen elhasználódik, gyakran meg kell újítani. A két gáz elkülönítésére már többféle berendezést ajánlottak, így pl. szige-20 telőanyagból álló, a két elektróda közé iktatott, V-alakú rekeszt; azonban úgy az ilyen, mint másfajta berendezések a készüléknek csak költséges bonyolultságát okozták anélkül, hogy az elektrolitos ha-25 tásfokot javították volna. A 88754. sz. magyar szabadalom (C—3374. alapszám) tárgya olyan berendezés a víz elektrolízisére, amelynél az elektródok között nincs válaszfal vagy rekesz, mert a 80 két gáz az elektroliteknek azon áramai által elkülönítve vezettetik, amelyeket a folyadék belsejében, az elektródokon fejlődő gázok felhajtó ereje létesít. Mi már most azt találtuk, hogy az áram-85 nak hatásfoka megjavítható azáltal, hogy nem alkalmazunk diafragmát, továbbá azáltal is, hogy az elektrolit nem higíttatik a fejlődő gázbuborékok által és ennek folytán annak vezetőképessége minden részében állandó marad. 40 A találmány szerinti elektrolizátornak foganatosítási példája a rajz 1. és 2. ábráján van feltüntetve. Az 1. ábra a készülék függélyes metszetét, a 2. ábra annak vízszintes metszetét ábrá- 45. zolja. Ezen elektrolizátor részei: a (19) szigetelőlábakon nyugvó, az elektrolitet tartalmazó (18) hengeres tartály; a (20) légáthatatlan fedél; a hengeres (21) bádog- 50 lemezből és egy másik, szintén hengeres, lyukasztott (22) bádoglemezből álló katód, mimellett a (22) lemez a (21) lemez belsejében fekszik és vízszintes vagy ferde résekkel van ellátva; az említett két lap alsó 55 részén gyűrűalakú (23) fenékkel van elzárva. A (22) lemez lyukszáma a vízszín alatt megszűnik, úgyhogy a felső résznek sík felülete van. A lyukasztott rész drótszövettel is helyettesíthető. A katód belse- 60 jében foglal helyet az anód, amely az előbbihez hasonló, azzal a különbséggel, hogy a lyukazott felület kívüi van. A készülék felső részében a két elektróda közé benyúló (24) henger alsó részén a 65 sík vagy V-alakban kiképezett (27) lemezt hordja, amelynek szélessége az elektródák egymástól való távolságának felel meg, úgyhogy az elektródák közötti teret ez a lemez elzárja. A két lyukazott felületen 70 keletkező gázok felfelé haladó folyadékáramokat okoznak, amelyek a fent jelzett térben természetesen nem haladhatnak tovább és így kényszerítve vannak az egyes elektródák belsejébe áramlani, ahol 75