90595. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szén, olajok és egyéb szénhidrogének magas hidrogéngáz nyomás alatti hevítés által való elbontására
Megjelent 193Q. évi augusztus hó 335 -én . MAGYAR KIRÁLYT SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90595. SZÁM. — Il/a. (Il/e.) OSZTÁLY. Eljárás szén, olajok és egyéb szénhidrogének magas hidrogéngáznyomás alatti hevítés által való elbontására. Internationale Bergin Co. voor Olie-en Kolenchemie Hága & bejelentés napja 1925. évi augusztus hó 22-ike. Szénnek, olajoknak és egyéb szénhydrogéneknek elbontása ezen kiinduló anyagoknak magas hydrogéngáznyomás alatti hevítése által (az ú. n. hydrogenizálás) 5 eddigelé nagyban hasonló módon történt, mint az olajoknak és hasonlóknak tisztán hevítés által való elbontása (az ú. n. krackolása), mely szerint a keletkező gáznemű termékek a hevített tartály leg-10 magasabb részén elvezettettek, míg a maradékok a legmélyebb részen bocsáttattak ki. A gáznemű termékeknek a folyékony termékektől és a szilárd maradékoktól való széjjelválasztása tehát még magában 15 a vegyi átalakulásra szolgáló reakciós edény belsejében történik és pedig magas nyomás alatt. Evvel az eljárással azonban bizonyos hátrányok és nehézségek függnek össze. 20 Egy ilyen hátrány pl. az a körülmény, hogy a nyomás alatt besűrített maradék anyag még meglehetős mennyiségű értékes benzint tartalmaz. Az eddigi eljárásoknak egy különös nehézsége abban a 25 bizonytalanságban áll, hogy a zárt, magas nyomás alatt levő edényben, melynek belseje a megfigyelésre hozzáférhetetlen, egy bizonyos állandó folyadékmagasság nem tartható fenn. Ha a töltés túl nagy, úgy a 30 hydrogén hatása csak tökéletlen, míg ha a folyadék magassága túl erősen csökken, könnyen beállhat az anyagnak odaégése. A találmány szerint oly módon dolgozunk, hogy a reakciós tartányban magá-35 ban a gáznemű, folyékony és szilárd vegyitermékek elválasztása nem történik meg. Az egész keverék közösen vezettetik ki a tartányból és pedig egy, a legmagasabb és legalacsonyabb pont között fekvő helyen, pl. egy csövön keresztül, mely a 40 normális folyadékmagasságig nyúlik le. Hogy mindhárom halmazállapotú alkatrészeket egy ilyen helyen közösen elvezethessük, mindenesetre a tartány egész tartalmának erőteljes keverése szükséges. 45 Keverni azonban minden esetben szükséges, hogy tökéletes elegyedést érjünk el és megakadályozzuk a nehezebb alkatrészek leülepedését. A hydrogenizálás sajátosságánál fogva a hydrogéngáznak igen nagy 50 érintkezési felületet és a behatásra elegendő hosszú időt kell nyújtani. Ezen okból sem szabad az összes alkatrészeket, beleértve a felesleges hydrogént is, a tartány legmagasabb pontján levezetni. 55 Az új eljárás előnyei közül csak néhányat említünk meg. Elsősorban a reakciós tartányban a kívánt folyadékmagasság betartásának eddigi nehézségei elesnek. Ez most a közös elvezetőnyílás magasságában go önműködően történik. Továbbá, miután az egyes reakciós termékeknek széjjelválasztása a magas nyomás alatt lévő tartányon kívül eső helyre helyeztetik át, ahol ez a széjjelválasztás a feszültség csökkenése 65 után légköri nyomás alatt válik lehetővé, ez egyszerűbb, könnyebb és tökéletesebb. A vázlatos rajz egy ilyen berendezés hosszmetszetét ábrázolja, mely alkalmas az eljárásnak folytonos üzemben való ke- 70 resztülvitelére. A magas hydrogéngáznyomás alatt elbontandó nyersanyagokat az (1) szivattyú segítségével a (2) reakciós edénybe nyomjuk. Szilárd nyersanyagokat e célból előzőleg olaj hozzákeverése 75 által pasztaszerű alakra hozunk. A szükséges hydrogéngáz a (3) szivattyúból szivattyúztatik állandóan be. A (2) reakciós
