90594. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés cipők készítésére

Megjelent 193Q. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90594. SZÁM. — I/b. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés cipők készítésére. Benda Jaroslav szerkesztő Prága. A bejelentés napja 1924. évi október hó 15-ike. A találmány tárgya eljárás mindenfajta cipőknek kézzel vagy géppel való előállítására, magábafoglalja továbbá a találmány az eljárás foganatosítására 5 szükséges segédkészülékeket, így pl. cipőkaptákat, félkaptákat, kikészített megerősítő fonalakat, ragasztószereket stb. A cipőáruknak eddig használatos előállítási módjai nevezetesen a cipőknek a 10 lábtalpat burkoló részei (a talp és talpbélés) drágák és célszerűtlenek és főképen anatómiai szempontból nem megfelelőek. Az eddig gyártott cipők az azok mellső részében lévő kigömbölyítő anyag folytán 15 (Ausballmasse) nem ruganyosak és nehezek. (Ilyenek pl. a Goodyear világcipők.) A csuklóbetét, ill. a esuklódarab (Gelenkstück) pedig tökéletlen. A cipőfelsőrész becsíptetése, ill. cvikko-20 lása (zwicken) és a saroknak felszegezése vasszegekkel azt eredményezi, hogy a szegek a lábbal közvetlenül érintkeznek, megrozsdásodnak és könnyen vérmérgezést okoznak. 25 Hiányzik a cipőgyártásnál oly különleges előállítási mód és felszerelés, melynél fogva különböző színű lakkbőrből lehetne kereteket, ill. rámákat és kédereket előállítani. 30 A jelenleg használatos kettőzéssel (Doppeln), nyitott kettős varrattal, utóbbi a befedés, ill. stuppolás által megsértetik. Varrott cipőáruknál a varrófonálnak forró cipészszurokka] való kikészítése 35 előnytelen, mivel a szurok a fonalat megtámadja és tönkreteszi. Azonkívül ezen eddig használatos eljárásnál a varrógépnek különböző részeit melegen kell tartani, ami szintén hozzájárul a fonalnak további megsértéséhez, nem tekintve an- 40 nak költséges voltát, hogy a varrógép egyes részei állandóan forró állapotban tartatnak meg. A kaptáknak eddigi szerkezete és műszaki kivitele tökéletlen. Az összes rend- 45 szerű eddigi cipőkaptáknak együttes hátránya, hogy fenékfelületük, amelyek egyidejűleg a belső pozitív cipőfenéket alkotják, úgy hossz-, valamint különösen keresztirányban megtöretlen és csaknem 50 vízszintesen kifutó felületet, ill. síkot alkot. A lábtalp tehát az eddig hordott cipőkben egy sík felületen nyugszik, mely sem hosszában, sem pedig szélességében a leg- 55 csekélyebb mértékben sincs megszakítva, úgyhogy a lábnak a lábujjak, lábsarok és csuklógömbök számára szükséges bemélyedéseket járás közben kell a cipőtalpba betaposnia. A találmány megszünteti a 60 fentemlített hátrányokat és hibákat, úgy anatómiai, valamint műszaki vonatkozásban. A találmány több példaképem kiviteli alakja látható a rajznak egyes ábráin: az 65 1. ábra metszetet mutat a második ábra A—A vonala szerint, a 2. ábra az első ábra szerinti cipőkapta alulnézete, a 3. ábra metszet a 2. ábra B—B vonala 70 szerint, a 4—5. ábrák metszetek a 2. ábra 0—C, ill. D—D vonalai szerint, a 6. ábra a kapta sarokrészén át eszközölt és a 3. ábrához hasonló metszet azon el- 75 téréssel, hogy középrésze a férfi mellsőtalp lábnyomának megfelelően ferdén áll, a