90563. lajstromszámú szabadalom • Szelepes vezérmű

— 3 -vezérlő emeltyűjét foglalja magában, mi­mellett mindegyik csoportot a bebocsátó szelep és a kibocsátó szelep számára való két-két emeltyű képezi és mindegyik cso-5 port egyik emeltyűje az előrehaladásra, míg a másik a hátrafelé járásra szol­gál. Az 5. ábrán a bebocsátó szelep ütközője lát­ható, a maximális sebesség számára be-10 állított bütyöktárcsával. A 6. ábrán a kibocsátó szelep ütközője lát­ható ugyancsak a maximális sebesség szá­mára beállított bütyöktárcsával. A 7. ábra a bebocsátó szelep ütközőjét mu-15 tatja a minimális sebesség számára be­állított bütyöktárcsával. A 8. ábra a kibocsátó szelep számára való ütközőt mutatja ugyancsak a minimális sebesség számára beállított bütyöktárcsá-20 val. A 9. ábra a bebocsátó szelep ütközőjét mu­tatja a maximális sebességgel ellenkező irányban való forgás számára beállított bütyöktárcsával és a 25 10. ábra a kibocsátó szelep ütközőjét mutatj •8l9 Sí maximális sebességgel ellen­kező irányban való forgás számára beállí­tott bütyöktárcsával. (Na , NJ és (Na1 , Ns l .) a vezérlőemel-30 tyűk görgői, melyek a bebocsátó és kibo­csátó szelepek ütközőinek munkafelüle­teire hatnak, illetve az eredeti és ellen­kező irányban való járást létrehozzák. Ezek a vezérlőemeltyűk két csoportba 85 vannak beosztva, melyek közül az egyik, az (Na és Na1 ) görgőket hordó a bebocsátó szelep számára való emeltyűkből és a má­sik az (Ns , J^s,1 ) görgőket hordó a kibo­csátószelep számára való emeltyűkből áll. 40 (M) a vezérlő tengely, (R) jelöli a vezérlő emeltyűket, (A) és (B) pedig azon felület két fele, melyre a bebocsátó szelepek (R) vezérlő emeltyűi hatnak, míg (H) és (I) azon felület két fele, melyre a kibocsátó 45 szelep (R) vezérlő emeltyűi hatnak. (A1 , B1 ), illetve (H,1 I1 ) az említett félfelüle­tek mozgatóemeltyűinek végei. A mozga­tóemeltyűk a félfelületekkel mereven van­nak összekapcsolva és a (G) rúgók állan-50 dóan az (F) és (F1 ) bütyöktárcsákra szo­rítják őket, melyek a felületeket működ­tetik, azaz, melyek helyzetétől a felületek alakja függ. A bütyöktárcsák helyzetét meghatározó 5b szabályozótengelyt (E) jelzi, a tárcsák erre a tengelyre fel vannak ékelve. Az (A, B) és (H, I) felületekkel érintkező, az (R) emeltyűkön elrendezett és a (P) csa­pok körül forgó görgőket (N) jelzi. (N1 , n1 , N2 ) és (n2 ) és (N3 , n3 ) jelzik a bebocsátó 60 és kibocsátó szelephez tartozó (R) emel­tyűk állásait a felületekkel való érintke­zés kezdetén ós végén, a, maximális, a mi­nimális és a maximális sebességgel vissza­felé való járás három esetében. (N4 ) jelzi 65 az ütköző maximális emelkedését. (D) az (AA\ BB1 , HH1 ) és (II1 ) emel­tyűk közös csapja. A (C) emeltyű az, amely az egész készüléket alátámasztja és az (N) görgők lökéseit felfogja. Ez az 70 emeltyű két nyúlvánnyal van ellátva. A (C1 ) nyúlvány, melynek az (S) nyomórúgó támaszkodik, arra szolgál, hogy az ütkö­zőt kiegyensúlyozza és a (V) szeleprúddal érintkezésben tartsa, míg a (C2 ) nyúlvány 75 a szeleprúd támasztékát képezi. (G) jelöli a félfelületekkel mereven össze­kapcsolt emeltyűk (A1 , B1 ) és (H1 , I1 ) vé­geit a bütyöktárcsákkal érintkezésben tartó rúgót, (L) pedig a bütyökhajtás 80 védő burkolatát. A (T) csavar az (S) rúgó támasztékául szolgál. Mint a rajzokból látható, a készülék a találmány értelmében az (A) és (B) félfelü­letek segélyével a bebocsátó és kibocsátó 85 szelepek működtetése céljából különböző munkafelület alakokat vehet iel. Minden szelep el van látva egy ütköző­vel, mely két emeltyűből van összeállítva. Az emeltyűk egy csap körül lengenek és 90 egyikük a csap mindkét oldalán kinyúló egyensúlyozott karokat képez, míg a má­sik a csapnál végződik. Az első emeltyű egyik karja és a másik emeltyűnek a csap közelében fekvő része meg van munkálva 95 és a két megmunkált rész egymásba át­menve együtt egy homorú oldalával le­felé fordított görbe felületet képez. A görbe felület legmagasabb pontja a csap alatt fekszik és egybeesik a két félfelület 100 érintkezésével. A félfelületek belső végük­nél henger felületben végződnek, melynek tengelye egybeesik a csap tengelyével. Ezen elrendezéssel azt érjük el, hogy tekintet nélkül arra, hogy az emeltyűket 105 egymáshoz közelitjük, vagy azokat egy­mástól eltávolítjuk, a két félfelület által képezett görbe felület mindig folytonos marad, habár alakja a két résszel mereven összekötött emeltyűk állásának megfele- 110 lően változtatható. Ez a görbe felület az, melynek a vezérlő emltyű görgői nekiüt­köznek. A vezérlő emeltyűk oly tengelyre vannak felékelve, melynek szögsebessége egyenlő a hajtótengely szögsebességének 115 felével. Azon körülmény folytán, hogy a görbe felület, mely közelítőleg henger­palástnak felel meg, nagyobb sugarú,

Next

/
Oldalképek
Tartalom