90553. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sajtolt élesztő előállítására melaszból

Megjelent 1930. évi angusztus hó 1-én. MAGIAK KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 90553. SZÁM. — iV/b. OSZTÁLY. Eljárás sajtolt élesztő előállítására melászból. Vereinigte Mautner'sche Presshefe Fabrikeii G. m. b. H. Wieü. A bejelentés napja 1925. évi május hó 25-ike. Ausztriai elsőbbsége 1924. évi május hó 30-ika. Ismeretes, hogy eddig a sajtolt élesztő előállítására használt melászt különböző vegyszerekkel való különféle főzési és derítési folyamattal melegben vagy hidegben 5 tisztították, sterilizálták, megsavanyították és derítették. Valamennyi ilyen eljárásnak az volt a célja, hogy az élesztő minőségét javítsák azáltal, hogy a melásznak zavarosító tisztátalanságait a vegyszerek ál-10 tal képezett csapadékok segélyével kicsapják és rákövetkező szűrés, ülepítés vagy egyszerű lehúzás útján tiszta folyadékot kapjanak. Mindig ügyeltek az így főzött vagy kezelt melásznak szükséges savanyú 15 reakciójára is, amely egyrészt a nádcukornak főzés közben való invertálását lehetővé teszi, másrészt pedig hosszas behatásnál a jelenlevő mikroorganizmusokat megöli. Mindezen eljárásnál egészen figyelmen 20 kívül hagyták az erjesztésre nézve fontos vitamineket, amelyek a jelzett folyamatoknál legnagyobbrészt elpusztulnak. A vitaminek megtartásának vagy szaporításának keii azonban a sajtolt-élesztő technikus leg-25 főbb elvének lennie, ha kitűnő minőségű élesztőt akarunk jó termelési hányaddal készíteni. Ezen alapgondolatból kiindulva, feltaláló azt a feladatot tűzte maga elé, hogy 30 olyan eljárást találjon, amely lehetővé teszi a melásznak szükséges derítését elérni, anélkül, hogy főzés vagy vegyszerek hozzáadása által a vitaminek károsodnának. A találmány értelmében tehát a sajtolt 35 élesztő készítésére való melászt hígítjuk és melegítés vagy vegyszerek hozzáadása nélkül szűrjük, oly célból, hogy a melászban foglalt szennyező anyagokat, amelyek főleg baktériumtestekből állanak, eltávolítsuk. A szűrést megkönnyíthetjük az- 40 által, hogy a felhígított melászhoz valamely iners port adunk vagy pedig a hígított melászt olyan szűrősajtón hajtjuk keresztül, amelynek kendőire előbb valamely iners port csaptunk le, amely a hígított 45 melászhan nem oldódik. Ha a melásznak reakciója savanyú, akkor előnyösen talkumport választunk, ha pedig a reakció alkalikus^ akkor iszapolt krétát vagy hasonló anyagot használunk. 50 Példa. A ímelászt vízzel kb. 20° Bllg-ra higítjuk és szűrősajtón nyomjuk át, amelyre előbb kevés iszapolt krétát vagy talkumport adagoltunk. A melászí-tartalékkádból mindig az; erjedéshez szükséges mennyi- 55 ségű folyadékot vesszük ki és ezt szűrés után közvetlenül az erjesztőkádba folyasztjuk. A találmány szerinti eljárással nemcsak tüzelőanyagot és vegyszereket takarí- 60 tünk meg, hianem az üzemnek igen tetemes egyszerűsítését is elérjük és kitűnő minőségű élesztőt kapunk nagyobb termelési hányaddal. Avégből, hogy a melászhan levő nyers 65 proteint az élesztő táplálására értékesítsük, célszerű a melászt szűrés előtt tejsavas erjedésnek alávetni. A tejsavbaktériumjok teljesen a szűrőn maradnak. A melászélesztő gyártásánál jelenleg ál- 70 talában sziokásos anorgános nitrogéntápszer gyanánt ammoniákvizet alkalmazni, amely egyúttal neutralizáló szer gyanánt szolgál erjesztés közben. Különösen előnyös az ammóniák vagy ammoniumsók 75 alakjában használt auorgánjos nitrogénen kívül, megbontott fehérjét, tehát a nitrogénben dús gabonaneműekből való