90551. lajstromszámú szabadalom • Berendezés len és más rostanyagok tilolására

— 3 — tél között halad. A (33) drótkötelek a törő készülék másik végén ágyazott (35) tár­csát kerülik meg, a két (34, 35) tárcsa közti darabon pedig a (37) szorító tárcsák 5 között haladnak (3. és 23. ábra), míg a (32) drótkötél a (36) tárcsán át kerüli meg a készüléket. A (34) tárcsa az első szállító készülék (20) korongja előtt van elrendezve, minek 10 következtében a kezelt szárak a második szállító és fordító szerkezet hatása alá jutnak, mielőtt a (20) koronghoz érhetné­nek, ill. a készülékből kieshetnének. A (37) tárcsák a (33) drótköteleket egymás 15 felé szorítják a szállított szárak biztos megfogása céljából, vagyis hasonló ren­deltetést töltenek be a második törő ké­szülékben, mint a (22) tárcsák az első törő készülékben. Tengelyeik hasonló 20 módon rugalmas (38) tömbökhöz (23. ábra) fekszenek hozzá, melyek a (39) hosszléc bevágásában vannak ágyazva. A (33) drótkötelek alatt a (40, 41) törő bor­dázatok (3. ábra) vannak elrendezve, me-25 lyeknek szerkezete és működése ugyan­olyan, mint az első törő készüléknél. A kezelés befejezése után nyert terméket a (32) drótkötél szállítja ki a gépből. A leírt berendezés működése a követ­.30 kező: A kezelendő lenszárakat, melyek tud­valevőleg egy faanyagú csőből és egy ezt körülvevő rostanyagú csőből állnak, az (1) szíjra helyezzük, még pedig a keze-355 lendő len minősége szerint többé-kevésbbé vastag rétegben. Az (1) szíjakról a szárak a (3) kötelek segélyével az (5) asztalra vi­tetnek, melyen a (7) zúzó elemek által összelapíttatnak és ismételt kalapálás ál-40 tal négy szalagra bontatnak szét. Az ily­módon összelapított, ill. szalagokra bon­tott szárak körülbelül középső részükkel a (12) szíj és (13) vezeték közé jutnak, melyek azokat gyökerükkel felfelé fordí-45 tottan függélyes helyzetbe hozzák és az­után a (19, 21) szíjakból álló szállító szer­kezetnek adják át, melyben a (14) fogók és (22) szorító tárcsák segélyével biztosít­tatnak helyzetükben. A szárak, tovaszál­lításuk közben, a törő bordázatok által a befogási pontjuk alatti egész hosszukban megmunkáltatnak, amennyiben a bordá­zatoknak rézsútos helyzete folytán a szá­raknak mindig mélyebben és mélyebben .55 fekvő részei jutnak a bordázatok beha­tása alá. Mint már említtetett, a törő bordázatok bordaköze az első készüléknél felül na­gyobb mint alul, ami a törési munka egyenletes és tökéletes elvégzését a 60 szárvastagságnak felülről lefelé való csökkenése dacára biztosítja. A szárak az első törő készülékből a má­sodikba jutnak, melyben a kezelés befeje­zést nyer. 65 Az első törő készüléket elhagyó szárak a (30) tárcsához jutva, ez utóbbi által függélyes helyzetükből kihajlíttatnak és így a száraknak kezelt része a (32) drót­kötélre jut, miközben a száraknak felső, 70 még nem kezelt része még a (19, 21) szíjak között vezettetik. Midőn a száraknak kezelt része a (34) tárcsához jut, ezen szárrészek, hogy a tárcsa alatt elhaladhassanak, összehajtat 75 nak és a (32) drótkötél, mely a két (33) drótkötél között a (34) tárcsának mélyebb hornyában fut, a (42) szárrészt a 22. ábrá­ban látható módon közbecsípi, még pedig annál szorosabban, mennél jobban köze- 80 lednek a (33) drótkötelek a (37) szorító ko­rongok hatása alatt egymáshoz. Közvetlenül ezután az első törő készü­léknek szállító szerkezete a száraknak felső részét szabadon bocsátja, mely felső 85 szárrészek ekkor önsúlyuk hatása alatt leesnek az alsó szárrészek mellé, úgyhogy most a szárak kétrét vannak hajtva és a (32) drótkötélen mintegy lovagló helyzet­ben vannak, amint ez a 23. ábrában lát- 90 ható, melyben az alsó helyzetbe esett szárrészek (43)-al vannak jelölve. A második törő készülék így nem csak a száraknak előbb felül lévő, vagyis gyö­kérrészét, hanem az előző készülékben 95 már kezelt csúcsrészeket is újból kezeli, amikor is azon körülmény folytán, hogy a szárrészek kétrétbe lettek hajtva, vagyis a gyökérrészek a csúcsrészek mellé kerültek, egyenletes vastagságú 100 nyaláb képződik, mely vastagságának egyenletessége folytán a kezelés egyenle­tességét biztosítja. A berendezésből kijövő anyag minden faalkatrésztől megszabadított rostos sza- 105 lagokat alkot, melyek a (32) drótkötélen lógva haladnak a berendezés végéig, ahol azokat kiszedjük és kézi munkával nya­lábokká egyesítjük. A gép sebességét azon ütések számához 110 képest szabjuk meg, melyeket a (7) zúzó elemekkel akarunk végeztetni. A szállító szerkezetek sebességét a kezelendő anyag minőségének megfelelően szabjuk meg. Ezen különböző sebességeket tetszőleges 115 ismert szerkezetek, pl. a hajtott és hajtó tengelyen elrendezett különböző átmé­rőjű szíjtárcsák segélyével érjük el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom