90550. lajstromszámú szabadalom • Mágnses hosszmező nélküli Krarup-féle vezeték

Megjelent 1930. évi augusztus hó 1-én. MAGTÁR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90550. SZÁM. — VH/g. OSZTÁLY. Mágneses hosszmező nélküli Krarup-féle vezeték. I)i-. Meyer Ulfilas mérnök Berlin-Lichterfelde. A bejelentés napja 1925. évi" január hó 14-ike. Németországi elsőbbsége 1924. évi február hó 16-ika. Krarup óta ismeretes, hogy vezetékek • öninduktiója dróttal vagy szalaggal való körültekercselés útján célszerű módon nö­velhető. A mágneses réteg hatásának 5 számtani megállapításánál az öninduktió-és ellenállásnövelés tekintetében általá­nosságban feltételeztetek, hogy az összes induktiósvonalak a vezeték körüli egy kö­rülfutás után záródnak, minthogy a mág-10 neses burkolat csavarszerű alkotásánál keletkező levegőköz áthidaltatik (lásd pl. Larsen. Elektrotechnisehe Zeitschrift 1908. oldal 1030). A mágneses mező beható vizs­gálata azonban azt mutatja, hogy ezen 15 jelenség sokkal bonyolultabb és hogy kü­lönösen a mágneses induktiónak a mágne­ses burkolat csavarszerű alkotásából szár­mazó komponense a vezeték tengelyirá­nyában létezik. Ezen komponensek a ve-20 zetéket körülzáró elektromosságot vezető körre indukálólag gyakorolnak hatást azon esetben is, ha azoknak síkja a vezeték ten­gelyére merőleges. Midőn tehát a Krarup­fonattal ellátott vezetékben váltakozóáram 25 folyik, akkor a körülburkoló körben is fo­lyik váltakozóáram. Ezen elméleti meg­figyelések, melyek kísérletek által is töké­letesen igazolva vannak a Krarup-féle ve­zetékek gyakorlati alkalmazásánál, nagy 80 jelentőséggel bírnak. A mágneses induktiónak (hosszinduktió) a vezeték tengelyirányában futó kompo­nense elsősorban az átbeszélgetést nem kívánt módon növelheti a közelben futó 85 vezetékeknél. Másodsorban ezen kompo­nensek folytán pótlagos ellenállásnövelé­sek léphetnek fel, nevezetesen ha valamely a vezetéket körülzáró elektromos vezető­rétegek alkalmaztatnak, melyek ezen eset­ben egy transzformátorra rövidzárlatú te- 40 kercselés módjára gyakorolnak hatást. Utóbbi feltétel egyszerű kábeleknél majd­nem minden esetben teljesítve van. Ily rétegnek tekinthető a tengeri víz, mecha­nikai védelemre szolgáló köpeny, vala- 45 mint guttaperchakábeleknél a mély ten­gerben előforduló fúróféreg, az úgyneve­zett toredo elleni védelemre szolgáló, kö­rülhelyezett szalag. A káros mágneses komponensek iránya 50 ellentétes előjellel jeleztetik aszerint, amint a Krarup-féle körülfonás jobb- vagy bal­menetű csavarvonalat mutat. Az említett hátrányok kiküszöbölésére jelen találmány szerint két vagy több Kra- 55 rupfonatot helyezünk, melyek a vezeték körül ellenkező értelemben vannak fel­csavarva és az egyes fonatokat olykép mé­retezzük, hogy az összes fonatokra kiter­jedő mágneses induktiók összege a veze- 60 ték tengelyirányában teljesen vagy meg­közelítően nullával egyenlő. Már előbb is használtak mechanikai, vagy egyéb okok­ból több fonatot a Krarup-féle vezetéke­ken, ezek azonban általánosságban egyenlő 65 mérettel bírtak. Ismeretes azonban, hogy a magasértékű Krarup-fonatnál a mágne­ses anyag permeabilitása igen nagy mér­tékben függ a melegkezeléstől, ami a ve­zeték körülfonása után eszközöltetik. 70 Eszerint az egyes rétegek különböző lehűlési sebessége folytán azoknak perme­abilitása is különböző és ennek megfele­lően a hosszinduktió is egymástól eltérő. A hosszinduktió mértéke a permeabilitá- 75 son kívül a Krarup-réteg vastagságától, a szalag vagy drót szélességétől és a levegő­köz szélességétől is függ, Mindezen érté-

Next

/
Oldalképek
Tartalom