90548. lajstromszámú szabadalom • Réstömítés axiális gőz vagy gázturbinákhoz

Megjelent 1930 . évi ang usztus hó 1-én . 1ÍAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90548. SZÁM. — Yd/2. OSZTÁLY. Réstömítés axiális gőz- vagy gázturbinákhoz. Erste Brümier Maschinen Fabriks Gesellschaft Brümi. A bejelentés napja 1924. évi szeptember hó 22-ike. Ausztriai elsőbbsége 1923. évi október hó 10-ike. Gőz- vagy gázturbináknál a járólapátok fejeit lefedő fejgyűrűket lehetőleg véko­nyan kell kiképezni, egyrészt hogy a gőz­nek a fejgyűrűk mellső végfelületeivel való 5 találkozásánál fellépő lökésveszteségek cse­kélyek legyenek, másrészt, hogy elkerül­jük a röperők megnövekedését, amelyek a a fejgyűrűt a lapátoktól elválasztanák. Ha azonban a fejgyűrűt olyan vékonyra 10 (kb. 2 mm) méretezzük, amint az a gyűrű tulajdonképpeni céljára elegendő volna, ágy már nem igen lehetséges a fejgyűrűt rögzítő szegecsek fejeit teljesen besüllyesz­teni, mert különben a nagy röperő a gyű-15 rűt a szegecsfejeken át leszakítaná. Ezért igen vékony fejgyűrűknél mellőzték a sze­gecsfejek teljes besüllyesztését, de ezzel szemben azt a hátrányt fogadták el, hogy a fejgyűrű és a turbinaköpeny közötti hé-20 zag a szegecsfejek magasságával megnö­vekedik. A jelen találmány értelmében a lapát­fejeket körülvevő köpenyrész csak köz­vetlenül az el nem süllyesztett lapátsze-25 gecsfejek előtt van az ezek által megsza­bott szélességre kiesztergályozva, míg a szegecsfejek előtt a résszélesség a mini­mumra van szabva. Ezáltal a fejgyűrűt a lehető legvékonyabbra méretezhetjük 80 és dacára az el nem süllyesztett szegecs­fejeknek a résnek a szegecsfejek előtt fekvő részét oly szűkre szabhatjuk, ami lyenre az megengedhető. Ily módon a be­vezetésben említett ismeretes szerkezet 85 hátrányait kiküszöböljük. A rajz a találmány két foganatosítási példáját tünteti fel. Az 1. ábra szerinti foganatosítási alak­nál a járólapátok (a)-val, a fedőgyűrű 40 (b)-vel, a szegecsfej (c)-vel, a helytálló köpenyrész (d)-vel és a szomszédos vezető­lapátok (g)-vel vannak jelezve. Közvet­lenül a (c) szegecsfej előtt az (e) hézag szélessége a minimumra van redukálva és csak a szegecsfej mögött szélesedik ki 45 az ennek megfelelő (f) szélességre. A második (2.) ábra szerinti foganatosí­tási példánál a (b) fedőszalag mellső része ékalakúan szögben van kiképezve és a(d) köpeny ugyanezen szög alatt kúpszerűen 50 van kiesztergályozva. A megelőző (g) ve­zetőlapátból kilépő gőznek már most az a tendenciája, hogy a nyíl irányában és az (e) résen át áramoljon. Másrészt ,az (e) résben a szegecsfejtől a mellső lapátél 55 felé folyton növekedő átmérő következté­ben szívóhatás áll be, amelynek iránya ellnekező a megelőző vezetőlapáttól a járó­lapát megkerülésével érkező gőz irányával. A két ellenkező irányú áramlás torlódást 60 okoz, amely a résveszteség csökkentését idézi elő. A résnek a szegecsfej követelte kibővítése a szükséges (f) szélességre itt is csak közvetlenül a (c) szegecsfej előtt történik. 65 Az eddig szokásos foganatosításokkal szemben a találmány a hatékonyabb tö­mítés előnyét nyújtja, amennyiben a la­pátfedő szalag és a köpeny közötti résnek nincs a szegecsfejnek megfelelő eddig szo- 70 kásos (f) szélessége, hanem a szegecsfej előtti részben szélessége (e)-re van csök­kentve. Ennek folytán az átmeneti haránt­metszet lényegesen kisebb és így a rés­veszteség is csökken. A fedőszalag ékalakú 75 kiképzése ezt az előnyt még fokozza, amennyiben az ennek folytán előálló ellen­kező irányú áramlások a rés belépési ob dalán torlódást idéznek elő, ami a rés­veszteséget még tovább csökkenti. 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom