90546. lajstromszámú szabadalom • Lapátelrendezés gőz- és gázturbinákhoz

Megjelent 1930. évi angusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI jnHgK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90546. SZÁM. — V/D. OSZTÁLY. Lapátelrendezés gőz- és gázturbinákhoz. Erste Brünner Maschiiien Fabriks Gesellschaft Brtinii. A bejelentés napja 1924. évi szeptember hó 17-ike. Ausztriai elsőbbsége 1923. évi október hó 18-ika. A találmány tárgya nagy kezdeti nyomású turbináknál az alacsony nyomású rész járó- és vezetőlapátjainak sajátlagos kiképzése oly célból, hogy az ilyen ala-5 csony nyomású részekben uralkodó gőzállapotnak a legmesszebb menő mértékben eleget tegyünk és ezzel a telep hatás• fokát javítsuk. A turbinatelepeknél eddig szokásos nyo-10 másoknál abban a helyzetben voltuiiK, hogy megfelelő túllievítéssel a gőz minőségét úgy szabályozhattuk, hogy az telítési határát csak lehetőleg későn érte el. Ismeretes azonban, hogy a túlhevítős hőmér-15 sékletét az anyagokra való tekintettel egy bizonyos határon túl nem, növelhetjük és •ennek az a következménye, liogy ily magas kezdeti nyomású turbináknál a telítési határ már sokkal korábban követke-20 zik be, mint eddig és ennélfogva már sokkal korábban számolni kell a telített gőz következményeivel a turbinában. Igy pl. 30 atm. kezdeti nyomás esetén már kb. 2 atm.-nál jutunk a telített gőz területébe, 25 ami azt jelenti, hogy az egész alacsonynyomású rész már a telített gőz feltételei között dolgozik. A röperő hatása alatt a finom vízrészecskék a külső kerület felé hajtatnak 30 és a tapasztalatok azt is mutatták, hogy a vezetőlapátok kimaródásai a gőz víztartalma következtében főképpen a lapátok külső kerületén lépnek fel. A kimaródások annak következtében jönnek létre, 85 hogy a vízrészecskék a gőzrészecskékhez viszonyítva kisebb sebességűek és ennélfogva egészen más cs egészen más irányú relatív sebességgel lépnek ki a vezetőkerékből, mint a gőzrészecskék. Ezeket 40 a viszonyokat az 1. ábra szerinti sebességdiagramm tünteti fel, amelyben (v) gőzrészecske sebessége és (u) a kerületi sebesség; ekkor (w) az eredő relatív kilépési sebesség nagysága és iránya. A közvetlenül szomszédos vízrészecskének azonban va- 45 lamivel kisebb (vl) sebessége van, míg (u) ugyanaz maradt. Ebből következik, hogy a vízrészecskének (wl) relatív kilépési sebessége nagyság és irány tekintetében (w)-től teljesen eltérő. Világos, 50 hogy a vízrészecske most már nem lép be lökésmentesen a gőzviszonyokra számított fúvókacsatornába, hanem gátlólag csapja meg a lapát hátsó oldalát. Ezt a hátrányt törekszik jelen talál- 55 m.ány kiküszöbölni azzal, hogy egyrészt a vezetőlapátok elcsavarásával, vagyis azok kilépési szögeinek megváltoztatásával számol a vízrészecskék kisebb áramlási sebességével és másrészt azzal, hogy 60 magában véve ismert módon a járólapátok megfelelő éleinek lekerekítése útján kiküszöböli a megváltozott áramlási irány káros hatását. E mellett célszerűen a vezetőlapátoknak azt a részét, amely meg- 65 felel az ezen áramlási jelenségek által leginkább érintett övnek, bordák útján elkülönítjük a többi résztől, úgyhogy úgyszólván egy bels'ő gőzzel dolgozó és egy külső, a gőzvízkeveréket feldolgozó tur- 70 bina áll elő. A rajz 3. és 4. ábrái a vezető- és járólapátnak a találmány szerinti egyik foganatosítási alakját tüntetik fel távlati képben, míg az 5. ábra azi ily lapátkiképzés 75 felülnézete. E mellett az (a) vezetőlapát talpvége felé zárt, úgyhogy a haj tóköze" ott jóval kisebb szög alatt lép ki, mint a fejvégen. A 2. ábra mutatja ennek |az elrendezésnek a hatását. Az (a) kilépési 80