90538. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szer nyers rostok, fonalak és szövetek kikészítésére

Megjelent 193Q . évi augusztus hó 1-én . . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90538. SZÁM. — XLVa/1. OSZTÁLY. Eljárás és szer nyers rostok, fonalak és szövetek kikészítéséhez. Chemische Fabrik Pott & Co. Drezda. A bejelentés napja 1924. évi április hó 15-ike. A találmány tárgya eljárás és szer nö­vényi vagy állati eredetű nyers rostok­nak, valamint ezekből előállított fonott és szövött áruknak kezelésére, zsírtalanítá-5 suk, tisztításuk és egyéb műveletek vég­zése céljából. A növényi nyers rostok, nevezetesen a pamut és len, fehérítés vagy festés előtt a pektinanyagoktól, a természetes növényi 10 festőanyagoktól, az inkrusztált anyagok­tól, héjaktól, növényi zsíroktól stb. meg­szabadítandók. E célból a rostokat tisztító eljárásnak vetik alá akként, hogy maró alkáliákkal 15 vagy alkálikarbonátokkal órákhosszat és esetleg ismételten főzik. A mosófolyadékhoz eddigelé is adagol­tak már szappant, gyantaszappant, török­vörösolajat, elszappanosított szulfurált 20 olajokat, terpentinolajat vízben oldódó alakban, benzint és egyéb olajokat stb., hogy ezáltal a rostok átitatódása gyorsab­ban menjen végbe és a zsírok jobban emulgálódjanak. 25 Kitűnt már most, hogy ha a tisztítólúg­hoz hidráit vegyületeket, nevezetesen a kőszén- és barnaszénkátrány, valamint a faszenesítés desztillációs termékeinek hid­rálása útján kapott vegyületeket, különö-80 sen pedig hidráit naftalinokat adunk, akkor a lúg sokkal erősebben és gyorsab­ban duzzasztja, nedvesíti és áztatja keresz­tül a rostokat s oldja, illetve emuigálja a héjrészeket, növényi festőanyagokat, zsí-85 rokat és efféléket, mintha önmagában vagy az előbb említett adalékokkal elegyítve, használjuk. Ezenkívül a hidráit vegyüle­teket tartalmazó tisztítólúggal főzött ros­tok sokkal fehérebbek lesznek, mint az 40 eddigi tisztító eljárások eredményekép. Mindezek a hatások még erősebben mu­tatkoznak, ha a hidráit anyagokat a tisz­títólúghoz való hozzáadásuk előtt alkal­mas módon vízben oldódó, illetve vízzel keveredő alakba hozzuk. 45 Ha pl. 1000 kg nyersanyag tisztításá­hoz 1—'á kg hidráit naftalint használunk, akkor a szükséges főzési időtartama har­madrészével, sőt egész felényire csökken. Többször ismételt főzés esetén legalább 50 egy főzés megtakarítható. Ezenkívül az alkáli mennyisége igen lényegesen, pl. 30%-kai csökkenthető. A főzés időtartamának megrövidülése ós az alkáli mennyiségének csökkentése 55 tehát gőzben, időben és vegyszerekben el­ért megtakarítások ellenére is, a tisztító kazánokat elhagyó áru lényegesen világo­sabb színű és alaposabban mentesített a héjaktól, zsíroktól stb., mint az eddig 60 ismert eljárások révén nyert anyag. Egy­úttal a rostok a további műveletekhez is jobban vannak elkészítve, mint eddigelé. A vízben oldhatóvá, illetve vízzel kever­hető vé tett hidráit vegyületeket röviddel 65 előbb adjuk a lúghoz, mielőtt a lét a nö­vényi rostokra hatni engedjük. A hatás azonos marad, akár maróalkáliákat, akár kalcinált szódát, akár meszet, akár pedig együttesen kalcinált szódát és meszet hasz- 70 nálunk a tisztító művelethez. Annak következtében, hogy az alkáliás főzés tartama megrövidül és az alkáli mennyisége csökken és mert a hidráit naftalinok a pamutrostokat nem támad- 75 ják meg, a rostok jobban kímélődnek, mint az eddig szokásos főzés során, miből folyólag a rostok szilárdsága nagyobb lesz. A hidráit naftalin a rostokra puhító­lag is hat. 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom