90529. lajstromszámú szabadalom • Rugós kalapács
— 2 — gyorsulási nyomásai a verőkos rudazatának (4) tengelyébein állandóan nyomás változást okoznak. Zárt szelepek mellett a (4) tengely nyugalomban marad, a verő-5 kos pedig egyenlő magasságban leng. Ha már most pl. felemeljük a (16) szelepet, a folyadék a (13) hengertérből a (15) csatornán át (14)-be árazmolbat, ellenkező irányban azonban nem, minthogy a folyadék 10 visszaáramlását a (17) szelep megatkadá-. lyozza. Ennélfogva minden egyes nyomáisváltozásinál csak a felfelé irányuló gyorsulási nyomás emeli a (12) keretei, míg a lefelé irányuló fékezve van. Mind-15 addig, míg a (16) szelep nyitva van, a (12) keret fokozatosan felfelé vándorol és pedig annál gyorsabban, minél erősebben nyitjuk a (16) szelepet. Ezen folyamat alatt a (17) szelep gátló visszacsapószelep 20 gyanánt, a (16) szelep pedig vezérlőszelep és folyadékfék gyanánt működik. Hogy a (12) keret lefelé irányuló mozgását idézzük elő, nyitjuk a (17) szelepet és az előbb ismertetett folyamat fordított sorrendben 25 folyik le. A nyomásváltozást felhasználó szerkezet egy másik foganatosítási példáját az b. ábra tünteti fel. A (21) szögemelő, amelynek (22) forgási tengelye az állványon 30 van helytállóan megerősítve, egyik végén a kalapácsrudazatok (4) forgástengelyét, másik végén pedig két, (23) és (24) ellenkező irányban ható könyökemeltyűs szorítózárat hord, melyek a kalapácsállvá-35 nyon megerősített (25) körszegmensre támaszkodnak. A könyökemeltyűs szorítózá rak között elrendezett (26) ütköző oly módon van a kalapács vezérlőszerkezetével összekötve, hogy a (25) körszegmenssel 40 párhuzamosan eltolható. Hogy a szorítózárak a nyomásváltozás folytán ne ékelődhessenek egymásba, nehezen oldható módon a (26) ütköző annyira távoltartja őket egymástól, hogy kis üresjárás áll elő és 45 ezáltal minden nyomásváltozásnál váltakozva az egyik szorítózárinak rögzítése és a másiknak oldása áll be. Ha a (26) ütköző nyugalomban van, a kalapács egyenlő magasságban leng, mint -50 hogy a rudazat (4) forgástengelye csak az üresjáratnak megfelelő kis mozgást végzi. Ha a (26) ütközőt a vezérlőszerkezet pl. jobbra eltolja, a (21) szögemelő azt a (4) forgástengelyre ható gyorsulási nyomás 55 pillanatában addig követi, míg ismét érintkezik a (23) szorítózárral és az üresjárat befejezése után a (24) szorítózár rögzítő hatását érvényesíti. Az ezután következő nyomásváltozásnál a felfelé irányuló gyorsulási nyomás a rudazat (4) forgás- 60 tengelyének csupán a kis üresjáratnak megfelelő lefelé mozgását tudja előidézni. A következő nyomásváltozás után az előbb ismertetett folyamat ismétlődhetik, ha a (26) ütközőt tovább toljuk. Analóg módon 65 idézhető elő a rudazat (4) forgástengelyének lefelé mozgása is a (26) ütköző balra tolásával. A nyomásváltozást felhasználó berendezés harmadik foganatosítási példája a 6. 70 ábrán van feltüntetve. A kalapácsradazar (4) forgástengelye egy, a kalapácsállványban vezetett (27) fogazott rúdon ül, amelybe a (28) fékkorcnggal azonos tengelyen elrendezett (29) fogaskerék ka 75 paszkodik. A (28) fékkorong gátlói gya nánt két egymással ellentétes irányban működő (30) és (31) könyökemeltyűs szorítózár van elrendezve. Ezeket két (32) és (33) szögemelő szorítja a fékkoroinghoz, 80 melyek a (34) rúgóval vannak összekötve. A (36) emelővel, mely egyrészt csuklósan csatlakozik a (35) kiváltárúdhoz, másrészt a kalapács vezérlőszerkezetével van megfelelő módon összekötve, a szorítózárak 85 fékpofák módjára oldhatók. A (37, 38) és (39) ütközők a kalapácsállványon helytállóan vannak elrendezve. A gyenge (40) rúgó arra szolgál, hogy a szorítózáraknaK az önzárás megindításához szükséges kez- 90 deti súrlódásit közvetítse. Ha a, (35) kiváltórudat jobbra eltoljuk, a (31) szorítózár a (33) szögemelőbe való ütközés folytán fékpofa módjára kioldódik és a (28) fékkorong, dacára a forgás- 95 tengelyre ható nyomásváltozásnak, csupán az óramutató irányában fordulhat el, minthogy a (30) szorítózár a visszafordulást megakadályozza. Eibben az esetben a (4) forgástengely lefelé vándorol, míg 100 ellenkezőleg a (30) szorítózár leemelése esetében a (4) forgástengely emelkedik. Szervomotor alkalmazását a 7. ábra tünteti fel. A kalapácsrudazat (4) forgástengelye a ka 1 a pácsállványban vezetett 105 (41) anyán van megerősítve. A hozzátartozó (42) csavarorsó a helytálló (43) csapágyban forgathatóan van ágyazva és végén a (44) dörzskorongot hordja. A (45) tengelyen, amely állandóan forog és ten- 110 gelyirámyhan a kalapács vezérlőszerkeaete által eltolható, két (46) és (47) dörzskorong van megerősítve. Az utóbbiaknak a (44) dörzskoroinghoz való odaszorításával hozzuk ezt jobb- vagy balfelé forgásba és 115 emeljük vagy süllyesztjük a rudazat (4)
