90529. lajstromszámú szabadalom • Rugós kalapács

Megjelent 1930. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90529. SZÁM. — XVT/d. OSZTÁLY. Rugós kalapács. Knöchl Leo főmérnök Wien. A bejelentés napja 1924. évi május hó 5-ike. Ausztriai elsőbbsége 1928. május hó 9-ike. Ismertesek excenter- vaigy forgattyú­meghajtásos rúgós kalapácsok, melyeknek ütőereje a munkamenet alatt a verőkos lö­ketének vagy magassági helyzetének vál-5 toz tatásával szabályozható. A szabályozó­készülékeket közvetlenül a munkás ve­zérli és ez különösein nagyobb kalapá­csoknál nagy erő- és időpazarlással jár. A találmány tárgya rúgós kalapács (le-10 mezrúgós kalapács, gumi- vagy légpuffe­res kalapács), melynél a vezérlés erőfeszí­tés nélkül és gyorsan történik, azáltal, hogy a verőkos löketének emelését vagy süllyesztését nem közvetlenül a munkás, 15 hanem szervomotor, vagy pedig egy, a ka­lapács lengő tömegeinek nyomásváltozá­sait felhasználó készülék végzi. Ezen be­rendezés két egymással ellentétesen mű­ködő gátlóból áll, melyeiknek egyikét sziik-20 ség szerint mindig a kézi- vagy lábvezer­lés oldja. Szervomótor elrendezése esetén ezt is a kalapács kézi- vagy lá.bvezérlése működteti. A verőkos löketmagasságának megfelelő beállításával nemcsak a kala-25 pács ütésének erősségét szabályozzuk, ha­nem a munkadarab magasságára is tekin­tettel vagyunk. A készülék, illetve a szervomótor elren­dezésének példája gyanánt az 1., 2. és 3. 80 ábrák ilyen kalapácsok mozgó részeit vázlatosan tüntetik fel. A koslöket emelése és süllyesztése céljából a lengő kalapács­rudazat egy forgási pontját a készülék, illetve a szervomótor útján megfelelően 85 eltoljuk. Azonban a készüléket vagy a szervomotort magának a mozgatott ruda­zatnak egy részébe is beiktathatjuk. Az 1. ábráin (1) az üllő, melyre az egyene­sen vezetett (2) verőkos üt, melyet a (4) forgási tengely körül lengő (3) lemezrúgó 40 mozgat. A (3) lemezrúgóit a körülfutó (5) excenter a (6) tolórúd révén hozza len­gésbe. A rúgó (4) forgástengelye a kala­pácsállvány egy vezetékében a nyilak irá­nyában eltolható. A találmány szerint íi> azonban a rúgó forgástengelyét nem köz­vetlenül a vezérlő szerkezet, hanean a ké­szülék, illetve szervomótor állítja be. A 2. ábrán (1) ismét az üllő, (2) a verőkos, (3) ívrúgóval ellátott emelő, (4) ennek el- 50 állítható forgástengelye, (5) az excenter és (6) a tolórúd. A 3. ábrán szintén (1) az üllő, (2) a verő­kos, (3) a rúgó, (7) az ebben az esetben helytállóan ágyazott forgástengely, (6) a 55. tolórúd, (5) a hajtóforgattyú csapja, (8) egy vezeték alakjában kiképezett emelő, melynek (4) forgási pontja a nyilak irá­nyában szervoanótor, vagy a készülék út­ján elállítható. A 60 4. ábra a rudazat nyomásváltozásait fel­használó készülék foganatosítási példáját tünteti fel. A kalapácsállványon a (9) henger és szelepház Van magerősítve és folyadékkal megtöltve. A (10) és (11) du- 65 gabtyúk a (12) keret útján vannak egy­mással összekötve, mely a (9) hengerházat körülfogva, egyenes vezetékben csúszik és a rudazat (4) forgástengelyét hordja. A (13, 14) hengerterék a (15) csatorna útján 70 vannak egymálssial összekötve, melybe két. (16, 17) visszacsapó szelep van beépítve, ezek a (18, 19) peckek útján felváltva emelhetők. A peckeket működtető (20) emelő alkalmas módon össze van kötve a 75, kalapács kézzel vagy lábbal működtetett vezérlőszerkezetével. A kalapács ide-oda lengő tömegének

Next

/
Oldalképek
Tartalom