90524. lajstromszámú szabadalom • Töltőkályha
— 2 — szében lévő tüzelőanyagot gát gyanánt támasztja meg. A (4) ajtólap vízszintes alsó (6) tengelye körül, a (3) keret alsó lapja síkjának meghosszabbításába fek-5 tethető le, mely helyzetében, a felső (5) és (10) ajtólapok felnyitása mellett, a tűztér tisztításánál kikotort salaknak és kiégetett palának a (H) hamúterbe juttatását segíti elő. A (4) ajtólapnak csúsztatható 10 tolókával ellátott vízszintes (7) lyuksorozatán át beáramló leivegő, mint alsó (primar) levegő, csakis az (F) rostélyon át hatolhat a parázstömegbe. Az (5) ajtólap felső, víszintes (9) tengelye körül felcsap-15 ható és a csúsztatható tolókával ellátott vízszintes (16) lyuksorozatán át belépő levegő, mint felső (szekundár) levegő, közvetlenül az égő gázkeverékbe hatol. A (G) lap, a (3) ajtókerethez erősített 20 (8) hornyokban, a rajzon fel nem tüntetett, könnyen oldható szerkezettel van rögzítve. A (10) ajtólap még arra is szolgál, hogy alsó részével, teljes hosszában, a (G) lap kiemelkedő (17) pereméhez si-25 múlva, az alsó levegőt mindvégig a parázstömegen keresztül kényszerítse haladni. E célból a parázsréteg magasságáig érő része teljesen tömör, csak a parázs feletti rész van fésűsen kiképezve 80 avégett, hogy a fésűsrész hézagain keresztül áramló felső levegő nagyobb felülettel jöjjön érintkezésbe és jobban előmelegíttessék. A (H) hamútér felülről a (C) csúszólapra 35 közel merőleges helyzetű (11) lappal van lezárva. A közte, valamint a (C) csúszólap és a külső kályhaoldalak között előálló térben a szobalevegő, a (12) és (13) nyílásokon keresztül cirkulál és hűti a 40 (C) csúszólapot. A (18) légterelő csak a hűtés hatásosabbá tételére szolgál. Az eddig leírt kályharész működése a következő: Az (5) és (10) ajtókon át az (F) rostélyra 45 juttatott begyújtóanyag kellő égésbe jötte után, a (15) ajtón át, az (A, B) aknát teljesen megtöltjük tüzelőanyaggal, lezárunk minden ajtót és megnyitjuk a (7) és (16) lyuksorozatot. Az égéstermékek az 50 (E) résen át az (N) térbe áramlanak, ahonnan később leírandó úton jutnak a (P) kürtőbe. Az éghető gázok és a felső levegő, az (E) résen történő áthaladásuk közben, egymással bensőbben összekever-55 tetnek. A rostély térbeli helyzete miatt az alsó levegő a kályha mellső oldala mellett találja a legkisebb ellentállást (itt s legvékonyabb a parázsréteg), minekfolytán a parázs izzasu, illetőleg elégésének gyorsasága a 60 rostély mellső részétől, a hátsó része a (C) csúszólap felé, a mindinkább vastagodó parázsréteg okozta nagyobb ellentállás miatt csökken. E körülmény párosulva az (E) füstrésnek a légáramlást a kályha 65 mellső oldala felé terelő hatásával azt eredményezi, hogy a szilárd alkatrészek elégése csak a rostély fölött megy végbe. Az égés nem terjed a (B) belső garatban felfelé, hanem csupán a tüzelőanyagban 70 foglalt gáznemű alkatrészek távolíttatnak el (kigázosítás), ezenfelül pedig a tüzelőanyag kiszárításnak is lesz alávetve, mely hatásokat főkép az (F) rostélyon izzó parázs sugárzó melege idézi elő, mi- 75 vei a (B) belső garat samottburkolata és maga a tüzelőanyag is rossz hővezetők, a (C) csúszólap pedig alulról, hathatósan hűtve van. E folyamatok csökkenő intenzitással haladnak az aknában felfelé úgy, 80 hogy egy bizonyos helyen túl a kigázosító hatás már megszűnik. E hely tapasztalás szerint még valamivel a hátsó kályhaoldal síkja előtt, vagyis még a kályhatest belsejében fekszik. 85 A begyújtástól e hely eléréséig tartó I. tüzelési folyamat és az utána következő II. tüzelési folyamat egymástól lényege sen különböznek. Az I. folyamat a parázs közvetlen közelében levő, csekély tömegű 90 tüzelőanyag nagy intenzitású kigázosításával kezdődik, ami mindinkább nagyobb tömegre kiterjedő, de a parázstól mért távolsággal rohamosan csökkenő intenzitású folyamattá alakul át. A II. folyamat 95 mindaddig tart, amig az (A) külső garatban tüzelőanyag van és a tűz ég és azáltal van jellemezve, hogy a természetes álla potú tüzelőanyagot már különböző fokban kigázosított, jelentős tömegű tüzelőanyag 100 választja el a parázstól, minélfogva a parázsig való útjában igen enyhe fokozatokban vettetik kigázosítás alá. A kályha további szerkezete mellett az égéstermékek, az (N) térből, a kályha 105 egész magasságára (a tetőlapjáig) terjedő (M) füstszekrénybe jutnak (2. ábra), melyből a (P) kürtőn át távoznak a kéménybe. A füstszekrény feladata a termelt hőmennyiség legkiadósabb közlése a szoba 110 levegőjével. E célból fűtőfelületének megnövelése végett, az (N) lángtérrel csupán felső részén közlekedik, különben a kályha többi részétől az alul nyitott (Q) légrés útján van elválasztva (2. és 3. ábra). A 115 füstszekrény különböző keresztmetszetű,
