90515. lajstromszámú szabadalom • Porzószer növéni és állati kártevők kiirtására

Megjelent 193Q. évi augusztus hó 1-én. . IA6YAR KIRÁLYI jHggjft SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90515. SZÁM. — X/h. OSZTÁLY. Porzószer növényi és állati kártevők kiirtására. E. de Haen A.-G. Seelze b/Hannover. A bejelentés napja 1924. évi december hó 13-ika. Ausztriai elsőbbsége 1923. évi december hó 24-ike. Állati és növényi kártékony elemek elleni védekezésre és azok kiirtására, pl. növényeken, tudvalevőleg úgy folyósán fecskendeztetett anyagokat, miiií. szilárd, 5 poralakú anyagokat alkalmaznak, melyeket növényekre poroznak vagy szórnak. Növényi betegségek elleni védekezésnél a szilárd anyagok alkalmazása főkép hegyes talajon nagyobb gazdaságossága 10 miatt folyósán fecskendezett anyagokkal szemben előnyben részesül, mert folyós anyag alkalmazásánál a költségek a na gyobb időszükséglet, az igen költséges szállítás, a felesleges súly teher kép szelő replő víz és az ebből következő magas bérek miatt lényegesen magasabbak, mint száraz, porzó szerek alkalmazásánál. Az eddig alkalmazott porzó szereknek az a nagy hátránya volt, hogy csak 20 aránylag nagy szemnagyságban voltak a kártékony elemekre hozhatók. Ha egy porzott felületet nagyító üveggel vizsgálunk, meg lehet állapítani, hogy a por egyes szemcséi nem fekszenek sűrűn egy 25 más mellett, hanem egymástól oly távolságban vannak, hogy a közbenső helyeken gombamyceliumok fejlődhetnek. Természetes, hogy ily durva szemcséknek a kártékony elemre való hatása is csak igen 30 korlátolt. Erre kell visszavezetni, hogy porzó szerek, pl. növényekre, kártékony elemek elleni védekezésben nagyobb mér tékben eddig nem kerültek alkalmazásra,. Jelen találmány alkalmazásával nem 85 csak sikerült a száraz porzó szerek emlí tett hátrányait kiküszöbölni, hanem nekik a folyósán fecskendezett kolloidalis szerek előnyeit is kölcsönözni, amennyiben a hatékony anyagokat szilárd, kolloidalisai' oldható alakban alkalmazzuk. Igaz, hogy 40 kételyek merültek fel, hogy ezen állapotnak az alkalmazásnál elegendő hasznát vehetjük-e? Ismeretes, hogy a folyósán fecskendezett szerek kolloidalisan oldható alkatrészei lényegesen mennyiségű vízben 45-tartalmaztatnak. Az oldó víz helyett a növény saját nedvességének vagy a harmatnak kell ezen folyamatot kioldani, mi mellett aránylag csekély vízmennyiségek kerülnek behatásra. Meglepő módon 50 azonban azt tapasztaltuk, hogy ezen folyadékmennyiségek elegendők, hogy a találmány szerinti új porzó szereket kielégítő módon széjjelosszák. Jelen találmány tárgya tehát a kárté- 55 kony elemeknek kitett és ezáltal veszélyeztetett szervezetek oly szerekkel való beporzása, melyeknek hatékony alkatrészei szilárd, kolloidálisan oldódó és oldószerek hozzáérése esetén, önként meg 60 oszló alakban vannak. Ily száraz kolloidok gyanánt, pl. rézoxydul és kénarzén jön tekintetbe, melyekhez esetleg poralakú hígító szert adagolunk. A kolloidok előállításánál oldható 65 védőkolloidot, pl. gumi arabicumot kell alkalmazni. Általánosságban alkalmas pótlékoknak tekinthetők a fehérje- éa szénhydrátcsoport olektrolitikusan disassociált, magasan molekuláris vegyületei, 70 pl. a saccharatok, albuminatok. Megemlftendők továbbá magasan molekuláris szerves savak cukoranyaggal kapcsolatban. Az új száraz porzó szerek alkalmazása- 75 val kapcsolatban megállapítottuk továbbá, hogy alkalmazhatóságukat és hatásmódjukat poralakú hígító szerek