90510. lajstromszámú szabadalom • Porítógép

Megjelent 1930. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI fl^^jj^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90510. SZÁM. — XVII/f. OSZTÁLY. Porítógép. Hirscli Pál Arthur mérnök Hazleton (É. A. E. Á.). A bejelentés napja 1923. évi november hó 29-ike. A találmány tárgya forgóüzemű, verőrendszerű porítógép, amely különösen szénnek, érceknek, stb.-mek igen finomra való porítására alkalmas. Az ilyen rend--5 szerű porítógépeknél rendszerint egy forgótengely talál alkalmazást, amely a verőket igen nagy sebességgel működteti, mialatt levegő hajtatik be, igen nagy sebességgel, a készülék tengelye irányába. A jelen ta-10 lálmány is ilyen rendszerű gépre vonatkozik és az ábrázolt megoldási alak a szén porítására és közvetlen a kemencébe való szállítására alkalmas, ahol az elégettetik. A találmány célja: jobb hatásfokú és ki-15 elégítőbb működésű porítógépet létesíteni, egyenletesebb és tökéletesebb porítást és finomabb minőségű terméket elérni, to,vábbá meggátolni a nem tökéletesen porított részecskék szolgáltatását, lehetővé 20 tenni a gyorsaság és a kihozatal növelését, a térfoglalás csökkentése mellett és tartósabb gépet létesíteni. A találmány az említett típusú gép új kombinációjára és berendezésére vonatko-25 zik és főjellemzője abban áll, hogy a szerkezet egy vagy több pontján olyképpen alkotott és elrendezett elemek vagy szárnyak vannak beiktatva, amelyek a levegőnek és az anyagnak keringő mozgását meg-80 gátolják anélkül, hogy annak tengelyvagy hosszirányú haladása meggátoltatnék. Ez a hirtelen átmenet oly mozgásról, melynél a keringőmozgás a túlnyomó, olymozigásra, amelynél csak csekély a forgás vagy ) 85 egyáltalában nincs forgás, hanem csak tengelyirányú haladás van, jelentékeny előnyöKKel jár, amennyiben a porítóhatásr fok nemcsak nagy mértékben növeltetik, hanem azt is eredményezi, hogy a szeimi-40 esés reszek visszavitetnek a forgó verőkhöz és csakis a legfinomabban porított anyag léphet ki a gépből. A működést alább még részletesebben kifejtjük. A találmány tárgya sokféle alakban foganatosítható, amelyek közül kettőt mu- $5 tatunk be: egy vízszintes elrendezésű gépet és egy függélyes elrendezésű gépet. Az 1. ábra a vízszintes elrendezésű gép oldalnézete a porítószerkezet részleges kör zépmetszetével. A 50 2. ábra kétféle harántmetszetet tüntet fel, az 1. ábra 2—2 tört vonala szerint metszve. A 3. ábra metszet az 1. ábra 3—3 vonala szerint. A 55 4. ábra pedig metszet az 1. ábra 4—4 vonala szerint. Az 5. ábra az 1. ábrához hasonló nézet, ill. metszet, amely a találmányt függélyes el-» rendezésű gépen alkalmazva mutatja be. go A vízszintes elrendezésű gépnél az (1) alapzaton a (2) oszlopok a (3) tengely ágyazására szolgáló (2a) csapágyakat hordják, mely tengely a (3a) szíjkoronggaL hajtatik. A gép (4) köpenye dobalakú és 35 rögzítve van. Einnek belsejében több helyen (4a) borítás van elrendezve, ezen pedig helyenként (31) bordák foglalnak helyet, amelyek előmozdítják a szén kezdetleges összetörését vagy zúzását. A köpeny 70 az alapzat (5) tartóin nyugszik. A tokon belül több kamra következik egymásra, amelyekben a különféle műveletek mennek végbe. Az első (6) kamrában történik az anyag zúzása vagy ösz- 75 szetörése, amelyre a porítás a (7) kamrában és a további porítás a (7a) kamrában következik. A tüzelőanyag a (8) tölcséren vezethető be, amelyből a (8a) nyílás vezet a (6) zúzókamrába. Ebben a 80 Í