90507. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék klóralkaliák elektrolizisére

Megjelent 1930. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90507. SZÁM. — vn/i. OSZTÁLY Eljárás és készülék klóralkaliák elektrolízisére. Gerlacli Ferenc magánhivatalnok Drahowitz. A bejelentés napja 1925. évi május hó 29-ike. A klóralkaliák elekrolizálására szolgáló ismert eljárásoknál, melyeknél az elbontó kamrából kifolyó higanyt mechanikai készülékek, mint merevítő kerekek, szivaty-5 tyúk, stb. az amalgamképző cellába szállítják vissza, igen gyakran felmerül kellemetlen hátrány, hogy a higany földessé válik, ami valószínűleg a felbontatlan állapotban megmaradt alkalifóm-10 maradékoknak oxydálódására vezethető vissza. Kitűnt, hogy ezt a hátrányt, mely főleg klórkálium elektrolízisénél lép fel nagy mértékben, igen egyszerűen beszüntethet-15 jük azáltal, hogy a higanynak az amalgambontó cellától az amalgamképző cellához való szállítását folyadékok, mint pl. víz, hígított alkalilugok vagy alkalikloridoldatok jelenlétében foganatosít-20 ,juk. Hasonló eredményt érünk el, ha a higanyszállítást valamely indifferens gázatmoszférában, pl. hydrogénben vagy nitrogénben eszközöljük. Némely esetekben továbbá célszerű a higany szállítását 25 kombinált gáz-folyadékzár alkalmazása mellett foganatosítani. Ezen módszerekkel sikerül a higanynak kellemetlen elföldesedését nemcsak klórnátriumnak, hanem klórkáliumnak elek-80 trolizisénél is megakadályozni. Az előzőkben ismertetett eljárás keresztülvitelére oly készülékek szolgálnak, melyek a folyékony fémnek a levegőtől való elzárását biztosítják. A mellékelt rajzok-35 ban a megfelelő készülékeknek néhány foganatosítású alakja van feltüntetve, az 1. és 2. ábrában oldal- és elülnézetben egy merítő kerék, a 3. ábrában egy kiszorító szivattyú, a 4. ábrában egy szivornyás szivattyú 40 és az 5. ábrában egy szállítócsavar van feltüntetve. Az 1. és 2. ábrában (A) az a kamra, melyből a (C) higany merítendő és (B) az 45 a kamra, melybe a higany szállítandó, míg (D) a higannyal együtt szállítandó fedő folyadék, (K) a merítő kerék, (W) egy gát, mely megakadályozza, hogy a folyadék a (B) kamrából az (A) kamrába 50 folyhassék vissza. Nagyobb hasítékvesztességek elkerülése céljából a (K) merítő kerék oldalainál és kerületénél lévő (S) hasítékok lehetőleg szűkre vannak szabva. A (D) fedőfolyadék egy, a rajz- 55 ban fel nem tüntetett csövön át a (B) kamrából az (A) kamrába folyik vissza. A 3. ábrában (A) ós (B) megint a két kamrát jelölik, (C) a higany, (D) a fedőfolyadék, (K) egy golyószelep, mely az 60 (A) kamra és a (Z) szivattyúhenger közé van iktatva, mely utóbbiban a (V) folyadékkiszorító test mozog. A folyadék az (A) kamrából a (K) golyószelepen át a (Z) hengerbe áramlik és ebben a (V) test 65 által felfelé szoríttatik, majd pedig az (U) csövön át a (B) kamrába tódul. A higanynak az (A) kamrába való visszafolyasát a (K) szelep megakadályozza, amennyiben a könnyebb fajsúlyú golyónak fel- 70 hajtó ereje és a higanynak visszaható nyomása a golyót fészkéhez szorítja. A fedőfolyadék az (A, B, Z) terekben eloszlik és minthogy az nem szállíttatik a higannyal együtt, visszvezeték részére szük- 75 ségtelen. A káros tér lehető csökkentésére az (S) rés lehetőleg szűkre van méretezve. A 4. ábrában az (A, B, 0, D, K) betűk ugyanazon az alkatrészeket jelölik, mint