90506. lajstromszámú szabadalom • Levélboríték
Megjelent 193Q . évi augusztus hó 1-én . . MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BTRÓSÁ9 SZABADALMI LEÍRÁS 90506. SZÁM. — XlII/d. OSZTÁLY. Levélboríték. Gál Gyula gépész Szeged. A bejelentés napja 1925. évi május hó 7-ike. A levélpapírborítékok lezárása többféleképpen történik: le lehet zárni a borítékot úgy, hogy a zenyvezett részt megnedvesítve, azokat összeragasztjuk; to-5 vábbá a ragasztási helyeken ©nyvezés helyett, illetve fölött a borítékot ú. n. spanyolviaszkkal lepecsételjük. Mindezen eljárásoknak az a célja, hogy a levélboríték tartalmát illetéktelen egyének elől 10 eltakarja. A fentebb említett lezárási eljárásoknak azonban az a hátránya, hogy pl. a csupán összeragasztott boríték felületeket késpengével, tollszárheggyel vagy más-15 féle éles-, illetőleg hegyes szerszámmal egymástól el lehet távolítani, a borítékot tehát föl lehet bontani. Az efajta fölbontás különösen könnyű, vastagabb falú papírborítékoknál. A boríték fölbontása 20 után azt ismét úgy le lehet ragasztani, hogy címzett .azt észre sem veheti. Az ú. n. spanyolviaszkkal való lepecsételés pedig körülményes, hosszadalmas eljárás: először be kell előre szerezni 25 pecsétviaszkot, hozzá pecsétnyomót, azután maga a pecsételés bizonyos gyakorlatot igényel, eltekintve attól, hogy maga a pecsételés elég hosszú időt vesz igénybe. Az előbb említett hibák kiküszöbölésére 30 szolgál az alább ismertetett levélpapírboríték, amelynek az a nagy előnye van, hogy csupán egyszeri leragasztás által a borítékot úgy le lehet zárni, hogy a borítéknak illetéktelen egyének által észre-85 vétlenül történő felbontási és újra való lezárási kísérlete teljességgel lehetetlen; mert már ezen újfajta borítéknak olyan a hátulsó oldala a leragasztás után, hogy idegen ember meg sem meri tenni a kísérletet a boríték felbontására, tudván 40 előre azt, hogy címzett azt egyszeri ránézés után úgyis rögtön észreveszi. Az új levélborítékra (I—1) a leragasztási helyeken a szélekkel (II—2) párhuzamosan néhány mm szélességben a, boríték 45-papírjánál sokkal vékonyabb, ú. n. selyempapír (flus) van ragasztva, amely selyempapírt a lezárás alkalmával a boríték papírjával együtt leragasztunk. A selyempapír a boríték széleit túlfedi. Az ábrák 50 a borítékot leragasztási oldalukon természetes nagyságban mutatják. Megszáradás után a selyempapír úgy odaragad a nálánál vastagabb papírborítékhoz, hogy a selyempapírt többé semmiféle művelet- 55» tel észrevétlenül nem tudjuk fölbontani, tehát a selyempapír alkalmazásával tökéletes biztonságú lezárást értünk el. A tökéletes biztonságú lezárás mellett megemlítem még a lezárási eljárás gyorsasá- 60-gát, továbbá azon körülményt, hogy az így előállított borítékok csupán nagyon jelentéktelenül kerülhetnek többe, mint a másfajta levélborítékok. ízlés és kivitel tekintetében a selyempapírszélű boríték 65 fölötte áll a régebbi borítékoknak. Szabadalmi igények: 1. Levélpapírboríték, amellyel tökéletes biztonságú lezárást érünk „el, jellemezve a boríték leragasztási helyén a 70' szélekkel párhuzamosan, azt túlfedve néhány mm szélességben ráragasztott, a
